Boldogságkeresés útja 2.rész.

Ott tartottam az előző részben, hogy felismertjük, hogy valami nem stimmel és boldogtalanok vagyunk. Nem tudjuk megoldani, nem megy visszafelé az út..., és felismertem, hogy egy egészen más változtatás szükséges... Mert minden bedőlt, jönnek a sorscsapások és még mindig boldogtalan vagyok, és nem maradt más lehetőség, mint az ugrás a keresésbe, a vágyaik után. A túlélést választják, mert rájönnek, hogy nem jó boldogtalanul élni. És akkor jön a mélypontból felfelé vezető út... Ez a megújulás lehetősége, amit szabad választanod, amit igenis meg kell lépned, hogy tényleg boldog lehess. És akkor nem egy csettintésre jön számodra jön a megújulás, a csoda. Fel kell fedezned a nehézségeket, (Jung: szembesülés a lélek árnyékával.) És akkor fel kell ismerni, hogy én vagyok a legfontosabb és én boldog akarok lenni. És felfedezem a saját élményeimet, hogy az újban mi van. Mi van akkor, ha én leszek magamnak a legfontosabb, mi van akkor, ha merek kilépni egy rosszul működő kapcsolatból egy rossz házasságból. Mi van akkor, ha fel merem vállalni a saját vágyaimat és érzéseimet. Mi lesz akkor, ha szabadon döntök a másik nő/másik férfi mellett. Mi történik akkor, ha kezembe veszem az életemet és a saját boldogságomat. Félek saját mélységeimtől (mindenki fél) volt a boldogságkeresés előző posztjában------- és ebben a posztban már arra térek ki, hogyha tovább lépünk, a saját erőnkbe kapcsolódva, felismerjük, hogy boldogok akarunk lenni és merjük a vágyainkat követni. Elkezdem felismerni, hogy ki is vagyok én valójában. És, ha már felismerem, hogy ki is vagyok, és mit is szeretnék, így megtalálom az igazi társamat. Ha megtalálom, felismerem azt, hogy Én ki vagyok, akkor felismerem azt is, hogy ki illik hozzám, ki az én társam. A csoda ebben az időszakban, hogy megtalálom saját önismerettel azt, hogy ki vagyok én és ki a társam, aki kiegészít engem.