Amikor a férfi nem lép ki a házasságából, ígérget, hazudozik, de nem hagyja ott a családját. Szerető vagy feleség?

Gyakran kérdezitek tőlem hölgyek, miután szeretői kapcsolatba kerültek a férfivel, hogy miért nem lép ki a kiszemeltjük a dögunalmas, rossz házasságból. Nos, ennek 3 oka van. 1. A házasság állításával ellenben, nem szörnyű! A gyakorlatilag már csak lakótársak vagyunk és a gyerekek miatt vagyunk együtt és hasonló hazugságok miatt a szerető szingliként tekint a férfire és nem a házasembert látja benne. Valójában pedig a .házassága sokkal komolyabb, valódi, élehetőbb, de ezt soha nem vallaná be a szeretőjének, hiszen akkor elveszítené a rajongóját, aki bárkit képes feladni érte. 2.A házasság valóban rémes, de a körülötte lévő környezet, az nem. Lehet, hogy tényleg éjjel-nappal nyírják egymást, de ott a pompás háromszintes rózsadombi medencés villa, 5 percre a pasas munkahelyétől, és 10 percre a lelkes nagyszülőktől, akik örömmel takarítanak a fiatalokra és az unokákért is versengenek. Majd hülye lesz a férfi otthagyni mindezt a "nagy szerelemért" 3.Ki nem lépne a komfortzónájából a férfi. Ha egy férfinek az adott kapcsolatiminőség a komfortzónája, akkor nem is lesz igénye másra. Azt ismeri, annak a mintáját hozza magával a szülői házból. Jelenlegei képességei és érzelmi intelligenciája miatt észre sem veszi a minőségbeli különbséget egy olyan kapcsolatban, ahol adott a közös érdeklődés. Ha egy férfi komolyan gondolkodik, tervez a másik nővel... Előszöris, elmondom neked, hogy az a férfi, aki komolyan tervez a másik nővel, akkor addig nem kezd randizni a szeretett nővel, amíg benne van a házasságában, a jelenlegi kapcsolatban. Az a nő, akit egy férfi igazán értékel és szeret, az nagyon magas piedesztáron áll a férfi szemében, ezért inkább halogat és lezárja a jelenlegi kapcsolatát, de az igazi szerelméből, a Királynőjéből nem csinál szeretőt. Örlődik, vívódik, szenved, hiszen szerelmi bánata van, hogy nem lehet az imádott, csodált nővel, de nem fogja az imádott nőt kispadra ültetni... Nagyon jól látható ilyenkor a szenvedés a férfi megviselt arcán, a karikás szemein, a kényszeredett mosolyán és azon, hogy akarata ellenére is fogy. Mi történik, ha a férfi a szeretője kedvéért otthagyja a feleségét? Megüresedik egy pozíció! Kedves Hölgyeim, képzeljétek el, hogy bármennyire is azt piárolja egy férfi a szeretője felé, hogy otthagyta miatta a feleségét és a családját, ez 99%-ban nem így történt. Bármennyire is szomjazzátok ezt a verziót és benyelitek, mint kacsa a nokedlit, ez nagyon messze van a valóságtól. A feleség dobta ki a férfit az életükből, lakásukból, stb, miután megunta a hazugságokat, a mellébeszélést, a gyávaságot. Még meg is kérdezi mielőtt az utolsó csomagot utána vágja, hogy ugyan mi az Istenért tagadja évek óta a nyilvánvalót. Megjegyzem ezalatt az évek alatt nemhogy tagadja a férfi a feleség felé mindezt, hanem még bűntudatában udvarol, kompenzál, ékszereket, csokrokat vásárol, próbálja elhalmozni a szerelmével, sőt még párterápiára is jár, ami persze teljesen sikertelen. Itt jegyzem meg, hogy a párterápia PÁRRA van kitalálva és nem arra, mikor hárman vannak egy házasságban. Egy jó párterapeuta már az elején megkérdezi a résztvevőket, hogy valóban ketten vannak-e abban a kapcsolatban? Ha nem, hanem ott van egy harmadik fél (a szerető is a képben) akkor jöhet itt vudu, varázslat, vagy bármi, a terápia sikertelensége garantált. Semmit nem tudunk így közösen sem megoldani a párral, felesleges pénzkidobás, mert a férfi nem oldódik fel, a férfi játszmázik itt is, és nem vesz részt a folyamatban. És itt van az a pont, hogy a feleség felismeri, hogy Ő hiába változna és változtatna, ehhez kevés lesz, és kidobja a férjet, menjen ha menni akar. ( Megjegyzem, a férfi nem akar, de a feleség határozottan kiteszi.) Szerető örül, mégiscsak megérte az a sok várakozás, magány, mellőzöttség, amikor a férfinek fontosabb volt a felesége; a magányos ünnepek, a lopott és megkurtított órák, a sejthető hazugságok a férj részéről, hogy éppen miért nem ér rá. Mégis igaz volt a dajkamese a szörnyű feleségről, aki nem érti meg a férjet, mindig veszekszik valamiért, bár valahogy mégis rengeteg mosolygós, boldog kép került ki a face-re róluk… Mégsem akart elválni már évek óta, csak panaszkodott, kisírta magát a szerető vállán, és boldogan feltöltve ment vissza a feleséghez. Na, de most! A férj mehet a szeretőhöz. Ott lehet vele 24/7. És mégsem ez történik. Vajon miért? Mert a szeretői viszony a házasság mellé van kitalálva, a szeretőnek ebben a rendszerben van értelmezhető funkciója, önmagában nem áll meg. Önmagában üres, jelentéktelen. A kapcsolat valódi oka szűnik meg a szeretői viszony legalizálásával. Okafogyottá válik a szerető. Sok nő panaszkodik ilyenkor, hogy olyan boldognak kellene lenniük, de valami nem stimmel. A pasi tekintete néha elréved, elcsendesül, távolivá, elérhetetlenné válik, ritkítja a találkozásokat, elkezd titkolózni, talán még hazudozni is. A szerető nem érti. Kérdez, kitalál, próbál megértő lenni, mégiscsak egy hosszú házasság bomlott fel, bizonyára sok veszteséggel kell megbirkóznia a pasinak, de majd jobb lesz, együtt megoldják. Programokat csinálnak, társaságba járnak, végre felvállaltan megjelenhetnek együtt, a pasi mégis kerüli a teljes nyilvánosságot. De miért? Mert még mindig a feleségéhez lojális, őt szereti, ő hiányzik neki, ugyanúgy, mint a házasság alatt. A szerető sokszor nem is tud róla, de a volt pár rengeteget beszélget (igen, mindenről, a szeretőről is. Illetve szeretőkről, mert abban mindeki biztos lehet, nem az aktuális az első és egyetlen…), de legfőképp a kapcsolatukról, mit és hogyan rontottak el, mi volt benne a szép. Ez teljesen normális, elindul egyfajta átkeretezés, újraértelmezés. Ez tulajdonképpen a lezárása a kapcsolatnak, de sokszor inkább összehozza a volt házaspárt, ami nagyon frusztráló lehet a szerető számára, már persze, ha tud róla. Többnyire nem. Megfordul a kocka. Most a feleség kezd hiányozni, a szerető kerül a másik szerepbe. Lassan nyilvánvalóvá válik, hogy ez még mindig ugyanaz a darab, csak másik szereposztásban. És amikor a feleség új párt talál, boldog, a férfi a szerető mellett továbbra sem az, és beismeri magának, sőt a körülötte levőknek is, megérkezik a harmadik nő a férfi életébe. Az elsöprő, igazi nagy szerelem. A Királynő, akit a férfi valóban imád. A Királynőt a férfi nem fogja elengedni, mert pontosan tudja, hogy sosem találja meg újra. És akkor a férfi elindul a boldogságkeresés útján, (Írtam erről), lezárja a szeretőjével a kapcsolatot és a Királynője elé lép. Őt választja, mert bele is betegedne, bele is halna, ha nem ezt tenné, és akkor megérkezik, hazaérkezik a szíve, újra boldog és kiegyensúlyozott lesz... Mert a feleség és a Királynő a valódi társai, a szerető pedig csak egy állomás, amiről pontosan tudja, hogy párkapcsolatként nem működik. És nincs is más megoldás a férfi számár ilyenkor, hogy valóban boldog legyen, mint a Királynőt választani.