🎬 TÚL KELLETT MINDEZT-ÉLNEM. Azt mondják, a kórházi drámák mindig szomorúak. Hát, az enyém nem az. Amikor hirtelen veseleállással bekerültem a sürgősségire, és az orvos közölte az egyik barátommal, hogy nem biztos, hogy megélem a reggelt, az első reakcióm az volt: „István, hozzál már egy Mekis menüt, mert borzasztóan éhes vagyok.” 🍔🍟 Ez a könyv – és a belőle készülő játékfilmterv – nem a sajnálatról szól. Ez az igaz történet arról a dacról, amivel visszaszólsz a sorsnak (és a főorvosnak), amivel remegő kézzel is rúzst ragadsz a transzplantáció után, és amivel 51 napos kóma és lélegeztetőgép után az első kérdésed az intenzíven: „Férjhez mentem?” 💋 Kemény lesz? Igen. Sírni fogunk? Néha. De legfőképpen sírva fogunk röhögni azon az abszurd valóságon, amit az élet produkált. Mert az életet nem túlnyavalyogni kell, hanem dacosan megélni. Hamarosan érkezik! 📖✨ 🤫 Titkok a kulisszák mögül: Úton a mozivászon felé? Íróként az ember mindig arról álmodik, hogy a sorai egyszer életre kelnek. Büszkén osztom meg veletek, hogy a hamarosan megjelenő, Túl kellett mindezt élnem című memoárom hivatalos játékfilmes projektterve már a prémium hazai filmgyártás egyik legnevesebb producerének asztalán van, és izgatottan várjuk a szeptemberi folytatást! 🎬✨ Ez nem egy tipikus, depresszív orvosi dráma. Ez egy olyan hús-vér túléléstörténet, ahol a legsúlyosabb pillanatokat is átitatja a fanyar, intelligens humor. Ahol a kórteremben éjszaka olimpiai sprintereket meghazudtoló nénik bújnak be a betegtársak ágyába, és ahol a steril szobában katéterrel hadonászó öregek elől kell elugrani. 🏃‍♀️💨 Köszönöm, hogy velem vagytok ezen a hihetetlen utazáson – az írógéptől egészen (remélhetőleg) a mozipremierekig! Ki látná szívesen Borbély Alexandrát a főszerepben? 😉👇

Hivatalos bejelentés: Háromkönyves író lettem. Igen, túlélhető. 📚💀

Sokan azt hiszik, hogy a könyvírás abból áll, hogy az ember lánya elegánsan ül egy kávézóban, sálat visel, és várja az ihletet. El kell keserítsek mindenkit: egyetlen könyv megírása is évekig tartó, kőkemény, fegyelmezett munka. Amikor pedig a harmadik önálló kötetedet teszed le az asztalra, az már nem szerencse. Az konkrétan egy orvosi csoda és egy makacs irodalmi tény keveréke. A Túl kellett mindezt élnem megkapta a hivatalos kiadói kéziratelemzést és a lektorok konkrétan lelkendeznek. Azt írják, a legnagyobb erőssége a „nyers és brutális életanyag”, meg a „közvetlen, zseniális fekete humor. Mert lássuk be: az igazi túlélés nem ott kezdődik, hogy az intenzív osztályon szépen, drámaian fekszel a fehér lepedőn, mint egy reneszánsz festményen. Dehogy. Ott kezdődik, amikor a két stroke, a teljes veseleállás meg az 51 napos kóma után az orvosok még azon vitatkoznak, hogy felébredsz-e egyáltalán, te meg a szubintenzíven nyaktól lefelé bénultan már azon morfondírozol, hogyan lehetne kicsempészni egy hamburgerszagú SBO-élményt vagy egy jéghideg, cukros Fantát a kórterembe. Ha az embernek még a lélegeztetőgép mellett is van képe visszaszólni a főorvosnak, a halál egyszerűen megunja a vitát, és továbbáll. Ez a könyv nem egy unalmas motivációs sablon, hanem a túlélés pimasz, dacos és néha teljesen abszurd valósága. És a legjobb rész? Ez a történet annyira sűrű, hogy már ott fekszik a legfontosabb független producerek asztalán az őszi szezonra . A kiadói visszajelzés szerint a karakterek és a kórházi „szökések” feszültsége abszolút képernyőre kívánkozik , Komolyan mondom, a mai magyar színművészet legjava még verekedni is fog azért, hogy eljátszhassa ezeket a zseniális, dögös jeleneteket Megérte a sok év küzdelem és az átírt éjszakák? Amikor a szakmai papírok és a filmtervek is a kezedben vannak, a válasz egyértelmű. A java még csak most következik. 🎬📖

🎉 50 ÉS A TÚLÉLÉS DACCA! 🥂✨Fél évszázad.

Leírni is furcsa, de kimondani még inkább az: ma lettem 50 éves! 🎂Ha valaki 2017-ben, a két stroke és a veseleállás után, vagy 2021-ben, az 51 napos mélyaltatás és a Covid-kóma alatt azt mondja nekem, hogy én az 50. születésnapomat elegánsan, kisminkelve, magabiztosan és mosolyogva fogom ünnepelni... valószínűleg hangosan nevetek. Az orvostudomány mai állása szerint már fel sem szabadott volna ébrednem. De itt vagyok. Mert túl kellett mindezt élnem! ❤️💪 Ez az 50 év nem egy tündérmese. Benne van a bántalmazó kapcsolatból való szabadulás, a klinikai lét ridegsége, az orvosi műhibák elleni harc, de benne van a megváltó humor, a kórházi „szökések” és a legfontosabb: a választott családom – az ápolók érintése, a gyógytornászok hite és a barátaim megtartó ereje, akik felcipelték a Korányi lépcsőjén az igazi, cukros Fantát. 🥤 A legszebb születésnapi ajándékomat magamtól – és a sorstól – kaptam:📕 MÁR KÉSZÜL A KÖNYVEM! A Túl kellett mindezt élnem című memoárom hamarosan megjelenik e-book formátumban a Publio Kiadó gondozásában! Nem egy klisés „nem adtam fel” motivációs könyv lesz, hanem a hús-vér, dacos és néha abszurd valóság.🎬 FILMES TERVEK A LÁTHATÁRON! A könyvből készült hivatalos filmes projektterv (treatment) már a legnevesebb hazai producerek asztalán van, és az első szakmai kéziratelemzések szerint a történetem ordít a megfilmesítésért! Nem lettem sérthetetlen, ma is megvannak a magam fizikai korlátai. De ma a dac helyett a végtelen hála és a belső béke van bennem. Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt 50 évben – és főleg a legmélyebb gödrökben – megfogta a kezemet és megtartott. Az élet végleg győzött. A java még csak most kezdődik! 🥂🍾

Kedves Ismerőseim, Követőim, Olvasóim. Érkezett egy kéziratelmzés a hamarosan megjelenő új könyvemről a Publiótól. Fogadjátok szeretettel.

Kérdezem én, minden hülye pedofideszes kimaradt általános iskola 5 osztályából? Nagyon jól csinálja Magyar Péter a Duna vízállásának kezelését. 50 éves vagyok és jelentem én nem maradtam ki 5-ben. Arkhimédész törvénye kimondja: Minden vízbe mártott test, súlyából annyit veszt, amennyit az általa KISZORÍTOTT víz súlya kitesz. Azaz, amikor elsülyesztik a betontömböket, hajóvontákat, emelkedik a víz szintje, ezzel megakadályozva egy atomkatasztrófát Magyarországon. Szívesen.

🎬 HA MEGJÖN A STRESSZ, JÖN A SAJTBURGER IS! 🍔😂

Sokan kérdeztétek, milyen jelenetek várnak a producerek asztalán a szeptemberi olvasásra. Most megmutatom nektek az egyik legéletszagúbb, legviccesebb részletet a készülő filmemhez, egyenesen a dialízisállomás rideg falai közül. Mert a legnagyobb egészségügyi harcok közepén is a dac és a humor tartott életben! Fogadjátok szeretettel: BELSŐ. DIALÍZIS ÁLLOMÁS – NAPPAL. A teremben halk, monoton gépzúgás. Betegek ülnek a hatalmas kezelőszékekben, csövekkel a géphez kötve. A hangulat nyomasztó. Kivétel ÁGNES szekciója. Ágnes a gép mellett ül, a lábánál hatalmas, jellegzetes barna papírzacskó virít, rajta a nagy piros „M” betűvel. Épp egy szaftos sajtburgert majszol, miközben a másik kezével a sült krumpliért nyúl. Belép a DOKTORNŐ. Alacsony, vékony, szigorú tekintetű nő (alig 155 centi). Mögötte EMPI, a vidám, talpraesett ápoló lépked .A Doktornő megáll Ágnes ágya előtt, keresztbe fonja a karját, és rosszallóan nézi a burgerszagú idillt. DOKTORNŐ Ágnes, magának fogalma sincs a fegyelemről. Megint Mekis menü? Mindig éhes? ÁGNES (teli szájjal, ártatlanul) A gép és a stressz égetni akarja a kalóriát, Doktornő. Kell az energia. DOKTORNŐ Energia? Na, várjon csak! A Doktornő kikapja a tollat a köpenyzsebéből, és dühösen magához rántja Ágnes kartonját. Gyors mozdulatokkal írni kezd a papír szélére, miközben hangosan számol. DOKTORNŐ: Sajtburger: háromszáz kalória. Nagy sült krumpli: négyszázhatvan. Plusz a cukros üdítő... Ágnes, ez itt kapásból több mint ezer kalória! Ha így folytatja, egyre ducibb lesz. Mondtam már: ha nem figyel a súlyára, nem fog vesét kapni! Ágnes (aki a maga 160 centijével sem óriás) dacosan kihúzza magát a székben. Empi, az ápoló közelebb lép, ránéz Ágnesre, majd a nála is alacsonyabb Doktornőre. Halálosan komoly arccal megszólal. EMPI: Hát, Ágnes, a szabály az szabály. Két választása van: vagy fogy tíz kilót... vagy nő tíz centit. Ágnes elneveti magát. A Doktornő arcán megmozdul egy izom, ránéz a saját apró termetére, majd fanyar mosollyal Ágnesre pillant. DOKTORNŐ: Igen... Ha az olyan könnyen menne, nekem se ártana. A teremben ülő többi beteg és a nővérek is felnevetnek. A dialízisgép rideg zúgását teljesen elnyomja a felszabadult nevetés. JELENET VÉGE A legkeményebb szabályokat is csak így, dacos eleganciával és egy jó nagy adag humorral lehet túléli! A munka nem áll meg, a producerek szeptemberben olvasnak! 🎥🍿

🎬 A STATISZTAI MÚLTTÓL A SAJÁT FILMITERVIG: A kamera mögött tanultam meg írni! 🎥

Sokan tudjátok rólam, hogy hosszú évek óta statisztálok, és ott voltam az ország legnagyobb volumenű mozifilmjeinek a sűrűjében. Imádom a forgatások világát, a kamerák zúgását, a stábtagok összetartását. Dolgoztam a csodálatos „Hogyan tudnék élni nélküled?” című Demjén-mozifilmen is, ahol a Kirády fivérekkel, Attilával és Marcell-lel is nagyszerű élmény volt a közös munka. De a statisztálás számomra nemcsak egy hobbi volt, hanem a legfőbb írói iskola. A kamerák és a rendezők mögött állva tanultam meg, hogyan kell pörgős párbeszédeket, vizuális drámát és feszült jeleneteket építeni. A mai napra pedig eljött a legszebb szakmai igazságtétel: a napokban befejeztem a saját filmtervem első 10 hivatalos mintajelenetét, amelyeket PDF-ben már el is küldtem a producereknek a szeptemberi szakmai olvasásra Olyan elképesztő, fanyar humorú kórtermi és túlélési jelenetek keltek életre a papíron, mint a Semmelweis Klinikán zajló híres „sminkes és vérátömlesztéses” bravúrom, vagy a sümegi első lépéseim katartikus pillanata. A forgatókönyvvázlatom és a jeleneteim már a szakma legfelsőbb asztalain fekszenek Mert amíg egyesek csak nézik a mozit, én írom és csinálom! A java még csak most következik! 🎥🍿✨

🎬 ÍGY JELENIK MEG A TÖRTÉNETEM A FORGATÓKÖNYVBEN! 🎬

Sokan kérdeztétek, milyen jeleneteket küldtem el a napokban az ország legnevesebb filmproducereinek. Most megmutatom nektek az egyik kedvencemet, ami feketén-fehéren bizonyítja, hogy a legnehezebb kórházi csaták közepén is a fanyar humor tartott életben! Íme egy kis exkluzív részlet a készülő filmemből, egyenesen a Transzplantációs Klinika fertőző elkülönítőjéből: BELSŐ. TRANSZPLANTÁCIÓS KLINIKA – FERTŐZŐ ELKÜLÖNÍTŐ – NAPPAL Ágnes az ágyán ül, infúzióra kötve. A szobában másik négy beteg fekszik hasonlóan leharcolt állapotban. Az ajtó nyílik, belép a FŐORVOS, kezében a leletekkel. Szigorúan néz, a helyzet láthatóan kritikus. FŐORVOS(az ágyhoz lép) Na, Ágnes, a leletek alapján bőséges húgyúti és kórházi fertőzése van. És hogy teljes legyen az öröm: elindult a kilökődés is. Melyik a kedvenc étkezése? Az ebéd? ÁGNES(felcsillan a szeme, megélénkül) Az! Mindig farkaséhes vagyok. FŐORVOS(bólint, komolyan az asszisztenshez fordul) Jól van. Akkor mást nem tehetünk: kétszer hozatok magának ebédet. (a dupla szteroid-lökésre utalva) A Főorvos megfordul, és távozik. Ágnes teljesen ledöbben, kerek szemekkel fordul a szobatársai felé. ÁGNES(suttogva, hitetlenkedve) Mit mondott? Jól hallottam? Kétszer hozat ebédet? SZOBATÁRS(gyengén bólint) Azt. Kétszer hozat. Ágnesből hirtelen kitör a düh. Felül az ágyban, az infúziós állvány megcsörren, és teli tüdőből kiabálni kezd a csukódó ajtó felé: ÁGNES- Ebből a kórházi szarból kétszer?! Hát ezt egyszer is kész kínzás megenni! Normális maga?! A folyosón a Főorvos megtorpan a zárt ajtó előtt. Az asszisztensre néz, fanyar, fáradt mosoly jelenik meg az arcán FŐORVOS (sóhajt)J ó, töröljük a dupla ebédet. Nem merem megkockáztatni... JELENET VÉGE

❤️ AZ IGAZI BARÁTSÁG MINDENT TÚLÉL ❤️

A tegnapi hatalmas hírek után – miszerint a filmtervem már a legnevesebb producerek asztalán van, és az Oscar-jelölt Mécs Mónika is hivatalosan beosztotta szakmai elbírálásra szeptemberre, az első ember, aki azonnal, az elsők között mellém állt, a legjobb barátnőm, Zsani volt! Nemcsak gratulált, hanem mindenben felajánlotta a támogatását. Elolvasta a forgatókönyv-vázlatomat, azt mondta, hogy a megírt kórtermi jeleneteim elképesztően szuperek és erősek! De Zsani nem lenne Zsani, ha a szakmai siker mellett nem az lett volna az első és legfontosabb kérdése, hogy: „Ági, jól vagy? lelkigel jól vagy-e a múlt újraélése után? Mert ő pontosan tudja, milyen kőkemény munka és mekkora lelki teher volt megírni ezt a harmadik könyvet. Ő az a barátnő, aki a legnehezebb időkben, a transzplantáció után, a nagykanizsai és korányi rehabilitációm alatt is vonatok menetrendjével és a híres „cukros Fantával” küzdötte át magát értem az országon, hogy életet leheljen belém, és ne engedje, hogy feladjam . A forgatókönyvben az a bizonyos „cukros Fantás” képfelezéses jelenet az egyik legütősebb és legviccesebb rész – és most a valóságban is bebizonyosodott, hogy a mi barátságunk egy igazi, sziklaszilárd szövetség. Köszönöm, Zsani, hogy vagy nekem évtizedek óta, és hogy a legelső perctől kezdve hiszel bennem és a készülő filmemben! A java még csak most következik.

HIVATALOSAN IS ELINDULT: A történetem útja a filmvászon felé!

Hatalmas mérföldkőhöz érkeztem, és ezt az örömöt szeretném megosztani veletek, akik mellettem álltatok az úton! A hamarosan megjelenő harmadik könyvemből, a „Túl kellett mindezt élnem” című kötetből elkészítettem a hivatalos szakmai filmtervet (treatmentet) és a mintajeleneteket. Nem vártam a csodára: fogtam az anyagot, és közvetlenül megkerestem a hazai prémium filmgyártás legnagyobb döntéshozóit. A mai napon megérkezett az első hivatalos szakmai visszajelzés: Mécs Mónika, a hazai filmszakma egyik legelismertebb, Oscar-jelölt producere személyesen igazolta vissza a megkeresésemet, és az őszi időszakra hivatalosan is programba vette a forgatókönyv-vázlatom olvasását és elbírálását! Amikor egy szerző évekig dolgozik egy ilyen köteten, újraélve a stroke-okat, a veseleállást és az 51 napos lélegeztetőgépes poklot, a legnagyobb igazságtétel az, amikor a szakma elitje azonnal meglátja a történetben az értéket és a filmvászonra kívánkozó drámát. A csendben kuksolók és a háttérben leskelődők továbbra is figyelhetik a lépéseimet – miközben ők nem veszik fel a telefont, a történetem hivatalosan is belépett a magyar filmgyártás előszobájába. Köszönöm az igazi szeretteimnek, a barátaimnak és az orvosaimnak –, hogy életben tartottak, mert az Ők tettei nélkül ma nem lenne mit filmre vinni! A java még csak most következik!

Kedves Ismerőseim, Kedves Olvasóim. Kedves Követőim! Egyenlőre, első körben 10 könyv lesz nyomtatva, amire dedikálva előre fel lehet iratkozni. 4600 Ft lesz a nyomtatott, dedikált könyvem db-ja+ postaköltség. Aztán a többit meglátjuk. E-bookban majd a nagyobb könyváruházakban fogjátok tudni megvenni, de az még jóval később lesz kész.

Amikor a sebészorvos órákig ül a sötét kórterem sarkában, csak azért, hogy lebuktasson vízivás közben, te pedig a narkózisra fogod, hogy nem emlékszel semmilyen ígéretre... nos, akkor tudod, hogy van benned dac. És ebből a dacból született meg a harmadik kötetem.” Kómár-Külüs Ágnes harmadik könyve egy zseniális érzelmi hullámvasút. Egy elismert irodalmár szerint ez a mű egy „csodálatos utazás”, amely gyönyörű ívet ír le a legsúlyosabb küzdelmektől egy új élet megszilárdulásáig. Nincs finomkodás, nincs mellébeszélés. Csak a tiszta valóság, az orvosokkal vívott dacos meccsek, és az a fanyar, intelligens humor, ami a legnagyobb mélypontokon is átsegíti az embert. Vegye meg, olvassa el, és tudja meg, hogyan lehet a legreménytelenebb helyzetből is győztesként, emelt fővel kisétálni a szabad ég alá! Hamarosan megjelenik magánkiadásban nyomtatva (dedikálva is lehet kérni) és e-bookon is.

Az orvostudomány mai állása szerint nekem már nem kellene életben lennem. Úgyhogy elnézést kérek a statisztikától, de ahelyett, hogy békében nyugodnék, inkább megírtam a harmadik könyvemet. Ha a transzplantációs műtét után a sötét sarokban rejtőző sebészorvos buktat le hajnali négykor egy pohár csempészett vízzel, akkor dacosan letagadom, hogy bármit megígértem volna. Az új könyvem azoknak szól, akik szeretik a nyers őszinteséget, a pörgős párbeszédeket és azt a humort, ami még a legsötétebb kórterembe is képes fényt hozni. Hamarosan érkezik.

Úgy látom, a filmtervem híre egyeseknek izgalmasabb, mint a legújabb Netflix-sorozat… 🍿👀 Nyugodtan lehet nézegetni a Story-kat, de a mozijegyre azért tessék majd gyűjteni! 😉🎬 Túl kellett mindezt élnem. Hamarosan készül a film! KÖZLEMÉNY a csendben leskelődőknek: A nagy érdeklődésre való tekintettel tájékoztatom a titkos rajongóimat, hogy a készülő filmembe statisztákat már nem keresünk! De a mozipremierig még van időtök megtanulni felvenni a telefont…

FONTOS MÉRFÖLDKŐ – A hallgatás mögött születik a diadal.

Sokan kérdeztétek az elmúlt időszakban, hogy mikor érkezik a harmadik kötet, a „Túl kellett mindezt élnem”. Most végre eljött a pillanat, hogy megosszam veletek: a könyv elkészült, és a történetem már a legjelentősebb hazai producerek és rendezők asztalán van, forgatókönyv-vázlatként. Amikor egy szerző évekig ír egy ilyen könyvet, nemcsak sorokat vet a papírra, hanem a saját húsbavágó traumáit éli újra. Újraéltem a bántalmazást, a 40 ceglédi betörést, a kettős stroke-ot, a gyötrelmes dialíziseket és azt az 51 napos lélegeztetőgépes poklot, ahonnan a nulláról kellett megtanulnom újra fogni, lépni és lélegezni.. Sokan kérdezik azt is tőlem, mit szólnak ehhez a rokonok, a vér szerinti család. Megmondom őszintén: fagyos csendet. Vannak, akiknek egyszerűbb nem felvenni a telefont, egyetlen sort sem írni, és úgy tenni, mintha nem léteznék. Mert a nyers igazság és egy túlélő ereje olyan tükör, amibe belenézni gyávaságból vagy bűntudatból nem mindenki mer. De megtanultam valamit az intenzív osztályokon és a kórházi folyosókon: az ember igazi családját nem a vérvonal határozza meg, hanem a szeretet és a tettek. Az én igazi családom az a sziklaszilárd barátom, István, aki autóba parancsolt, amikor fuldokoltam A legjobb barátnőm, Zsani, aki vonatok menetrendjével és a híres cukros Fantával küzdötte át magát az országon értem Az igazi családom dr. Gál Béla főorvos úr, aki az ébredésemkor a humorával hozta vissza a lelkemet és a veszprémi, sümegi, zirci, kanizsai, korányi gyógytornászok, ápolók, akik nem engedték, hogy feladjam. Ez a könyv és a készülő film nem azoknak íródott, akik „leszarják”, hogy élek-e. Ez a könyv Nektek szól: az Olvasóimnak, a Túlélőknek, a Harcosoknak, és mindenkinek, akinek ma éppen arra van szüksége, hogy elhiggye: a legmélyebb pokolból is van visszaút. .Köszönöm, hogy velem vagytok ezen az úton. A java még csak most következik!

Hivatalos írói profil

KÖNYVAJÁNLÓ (Csak erős idegzetűeknek és a fekete humor kedvelőinek!)

Hogyan ne haljunk meg 1001-féleképpen, avagy a makacsság magasiskolája 💀💃 Vannak emberek, akik ha stresszesek, elmennek jógázni. Én inkább prezentáltam a bántalmazás után 40 betörést, majd levezetésként két stroke-ot. Mert ha csinálunk valamit, csináljuk rendesen, nem igaz? 🤷‍♀️ De a sors úgy döntött, ez még kevés a drámához, ezért kaptam egy kőkemény veseleállást is. Szerencsére Németországból épp Húsvétra jött a nyuszi helyett egy vese (köszi!). Aztán, hogy a transzplantáció után se unatkozzam, a Covid-osztályon benyomtam a „Szundi” gombot: 51 nap mélyaltatás és lélegeztetőgép. Amikor végre méltóztattam felébredni a delíriumból, az első kérdésem a főorvoshoz a viziten a következő volt:„ Megkérdezhetek valamit? Férjhez mentem?” 👰💍 (Spoiler: Nem. De a doki feje megért egy misét!) Aztán jött a feketeleves: a testem úgy mozgott, mint egy zsák krumpli. A nulláról tanultam újra járni, miközben a barátnőm, Zsani az életemet kockáztatva csempészett nekem szigorúan cukros, narancssárga Fantát a Korányi lépcsőjén, mint valami tiltott kolumbiai árut. 🍊🥤J elentem: TÚLÉLTEM. És ha már túléltem, pofátlanul meg is írtam az egészet, mert egy ilyen sztorit kár lett volna kihagyni!Hamarosan érkezik a legújabb, legőrültebb, legőszintébb könyvem:📘 TÚL KELLETT MINDEZT ÉLNEM. Kiknek ajánlom? Azoknak, akik azt hiszik, nekik van a legrosszabb napjuk (higgyétek el, van lejjebb, és még vicces is lehet!). Azoknak, akik szeretik a kíméletlen őszinteséget és a fekete humort. És mindenkinek, akinek kell egy hatalmas nagy pofon az élettől, hogy rájöjjön: „ Te jó ég, ha ez a nő felállt, én mit rinyálok?” A hivatalos e-book linkkel és a részletekkel hamarosan jövök! Addig is oszd meg, lájkold, vagy csak küldj egy virtuális Fantát! 👇 Nyomtatva és dedikálva is megvásárolható lesz tőlem, magánkiadásban.

40 évesen az ember nem szokott stroke-ot kapni.” 🧠💥 Ezt mondták az orvosok a sürgősségin, amikor a testem először mondta fel a szolgálatot a bántalmazás és a mindennapi terror után. De tévedtek. Nemcsak stroke-ot kaptam (kétszer is), hanem egy olyan brutális hullámvasútra ültem fel, amit ép ésszel szinte lehetetlen felfogni. Aki ismer, tudja, hogy nem szoktam feladni. De volt, amikor a sors lapot húzott a 19-re:👉 Kétoldali veseleállás és egy év kőkemény dialízis.👉 Egy Németországból érkező húsvéti vese, amivel új esélyt kaptam.👉 És a feketeleves: a Covid miatt 51 nap mélyaltatás és lélegeztetőgép.Amikor felébredtem, a testem ólomsúlyú volt, mozdulatlan. A nulláról kellett megtanulnom újra mozgatni az ujjaimat, állni, járni, lélegezni. De a fanyar humorom, a dac, az országos orvosi összefogás és a barátaim megtartottak. (Igen, Zsani, még a cukros narancssárga Fanta is a Korányi lépcsőjén! 🍊🥤) Megírtam. Mindent. Nyersen, őszintén, szépítés nélkül. Hamarosan érkezik a harmadik könyvem, ami a legszemélyesebb, legnehezebb, mégis a leginkább életigenlő művem. Mert a címe nem egy vágy, hanem egy tény:📘 TÚL KELLETT MINDEZT ÉLNEM Tartsatok velem ezen a hihetetlen utazáson, a részletekkel hamarosan jövök! Mert erőt akarok adni mindenkinek: ha nekem sikerült a legmélyebb szakadékból visszajönni, neked is fog.