Budakalász...ahogy mi szeretünk....

A telepen kezdtük meg az iskolát, még nem ismertük az ABC-t, de azt már tudtuk, hogy minden osztálytársunk ott lakik a közelünkben...:) Mara néni néhol megcibálta a fülünket, meg rendre nevelt minket... A szülők nem reklamáltak, amikor beírattak, tudták mire számíthatunk, erőteljes karokba kerültünk.. Az Orosz nyelvvel is még itt kezdtünk ismerkedni meg Anna Mihalovnával vagy kivel, aki megpróbálta nekünk lefektetni az alapokat... Több kevesebb sikerrel... Majd fölsőbe mi még átkerültünk a nagy iskolába, itt mindjárt sokkal többen lettünk, és döbbenten tapasztaltuk, hogy vándorolni kell majd... Na itt jött a fekete leves... Lia néni megtanította nekünk, hogy a kulcs nem csak a zárban, de a fejünkön is nagyszerűen koppan, ha nem megy a matek...:D :D :D Ugyanez igaz a krétára is... :D :D :D A Mócitól megtanultuk, hogy Kamcsatka nem egyenlő a vasmacskával, és gyenge kettessel úgy belénk verte a földrajzot, hogy ezzel már 5-ösre lehetett a középiskolában úgy érettségizni, hogy ki sem nyitottuk a könyvet... Akinek ment hármasra, az ma földrajz tanár... :D :D :D :D Mindenkit tanított a Móci, még a nagyanyáinkat is... :D :D :D A Csizmadia mindenki "kedvelt" fizikatanárja kísérletezni egy szemet sem, de ma is teljes áramtalanítást végzek, mielőtt kicserélek egy villanykörtét... :D :D :D Vagy inkább hívok egy szerelőt... :D :D A Kiss Máté nem tudjuk mit tanított, nálunk a fiúknak tesit egy ideig, de fellépett több-kevesebb sikerrel helyettes matek és magyar tanárként is, amikor nem volt állandó tanárunk... Állítólag ő is dobálózott, én erre nem emlékszem, de arra igen, hogy egyik osztálytársammal letörölte a táblát... :D :D :D :D A polgármester az a szomszédunk is, és mindenki ismeri... Mindannyian úsztunk az OMSZKI tóban, sőt a Luppán is... A Faluháznak nálunk még mindig ez a neve, igaz város vagyunk már régóta... Kalászinak hívjuk magunkat, de az, hogy nagykalászi, lenfonói vagy telepi, ez a bennfenteseknek lényeges... Ha becsöngetsz valahová, beengednek... Ismerjük a szomszédjainkat és köszönünk és beszélünk velük..) Budakalászt, a szüleink és nagyszüleink építették fel és tették olyan naggyá, amilyen most... Az orvosok ugyanazok, mint gyerekkorunkba, de mi ezt egyáltalán nem bánjuk, mert minket sokszor megmentettek... Szeretem azt a várost, még akkor is, ha ritkán látom, mivel oda születtem, egy kicsit mindig az otthonom... :)