Szakmai tanács: Hogyan spórold meg a színészképzőt, és legyél egyből főszereplő egy hollywoodi stílusú magyar filmben? 🎬🍟

A recept pofonegyszerű: Ülj be a kórházi kezelőszékbe, és miközben az orvosok sokkos állapotban hívják a labort, hogy a leleted alapján te elvileg már nem is élsz, te dacból kérj egy McDonald’s menüt igazi, cukros Fantával. Írd meg az egészet egy fanyar fekete komédiában. Küldd el a hazai filmelitnek. A helyzet az, hogy a „Túl kellett mindezt élnem” című filmtervem most pontosan ezen a szinten robbantotta fel a legzártabb produceri köröket. Olyan top producerek és rendezők (mint Dreissiger László, Erdélyi Dániel vagy Riba Gergely) kapták fel a fejüket az anyagra, akik híresek arról, hogy vadidegenek e-mailjeit azonnal a kukába dobják. Nekem viszont kevesebb mint 24 órán belül válaszoltak, azonnal tegeződésre váltottunk, és a top producer már a privát mobilját osztja meg velem. A legjobb rész? A rendező kerek perec leírta: felejtsem el a híres színésznőket a főszerepre, mert ezt a dacos, kórtermi karaktert senki a világon nem tudná hitelesebben eljátszani, mint én magam. Szóval úgy néz ki, kénytelen leszek sztárnak állni a saját életemben. 😂 A háttérben már pörögnek a számológépek (mivel a koncepcióba olyan márkákat pakoltam be, mint a McDonald's vagy a B. Braun, a producerek azonnal látták az üzletet), ma pedig a kulturális szervezőknél is bedobtam a bombát, hogy hozzunk össze egy rendhagyó, kulisszák mögötti közönségtalálkozót. Mert ha a filmstúdiók már tudják, ki az a Kómár-Külüs Ágnes, itt az ideje, hogy a nagyközönség is lássa, hogyan lehet a halál torkából egyenest egy top filmtervvel és egy produceri telefonszámmal kisétálni. Popcornt és Fantát bekészíteni, a stáblista hamarosan indul! 📖🍿