És akkor a saját történetünk...

Talán 10 éves lehettem, akkor még nem voltak vezetékes telefonok sem a házban, nemhogy mobilok... Egy kora délután decemberben néztük a TV-ben, hogy Szeghalom mellett felborult egy utasokat szállító busz... Csak döbbenten láttuk, hogy hármat fordult a busz, rengetegen kiestek fordulás közben, sok halott és sebesült... Összeszorult a gyomrunk, pedig akkor még nem tudtuk, hogy mi is érintettek vagyunk benne... A nagypapám, és az unokanővérem férje a buszon utazott... Akkor még nem tudtuk, hogy ez a baleset megváltoztatja a családunk életét... Reggel jött a távirat, induljunk azonnal Berettyóújfaluba, mert a nagypapám súlyos sérülésekkel fekszik az intenzív osztályon. Mit keresett a papa Szeghalmon? Mint kiderült, Nagyszénáson voltak temetésen, a másik unokatestvérem apósa temetésén. Összetartó család vagyunk, úgyhogy elbuszoztak arra... Nos, haza már akkor este nem értek... Mint említettem, akkor még nem léteztek telefonok, így a nagynéném meg az unokatestvérem is várták haza őket, de csak nem érkeztek... Most így mindannyiunkban felelevenedett a történet, és beszélgetünk róla, átbeszéljük, hogyan is éltük akkor azt meg... Azt gondolták Komádiban megálltak Adélnál, és majd később megy haza a Dezső, de csak nem akart megérkezni... Nos. Hát igen, a távirat... A papa túlélte a balesetet, de egész életére utána rányomta a bélyegét... és a családéra is. Megsérült annyira, hogy a fennmaradó életében katéterezni kellett... Soha többet nem mert buszra ülni, de még kocsiba sem... A papám érzelmileg és lelkileg egész életében nem tudta feldolgozni a balesetet, már attól összerezzent, ha egy mentőautó elment az utcában... Pedig a családtól minden segítséget megkapott, mégis félelemben élte le a maradék életét... Nos, a Dezső... (unokatestvérem férje volt)Ő is rosszul járt, mert a papa mellett utazott, és a papa ráesett, amikor forgott a busz, ezért beszorult... A feje sérült..., de szerencsére Ő könnyebben, mint a nagypapám... Szóval, bár gyerek voltam, érintett családtagként egyszer átéltem milyen lehet most a túlélők családtagjainak... Nem most volt, hanem 30 éve, de a mai napig élénken él bennem minden és az utána következő évek fájdalmas emléke is. Kevesen tudják ezt a történetet, nem szívesen osztok meg ilyen fájdalmas dolgot az életemből, de most sok mindent előhozott belőlem a baleset... Ezt is...