A szerelem vak?

"Naggyá, dicsővé tesz a szerelem, Nem szeme lát, csak szíve-s ez okon Festik Cupidót szárnnyal, de vakon." (William Shakespeare) Nos, Shakespeare azt mondta, hogy Cupidó vak. Nem tudjuk tudatosan eldönteni, hogy szerelmesek leszünk-e, mérlegelve a pluszokat és mínuszokat... Mindenesetre én most nagyon büszke vagyok magamra, mert életemben először volt bátorságom arra, hogy kockázatot vállaljak a szívemmel... És ezt azért írom le nektek, mert jó példát akarok mutatni azzal, hogy még így középkorúan is változhatunk, megnyílhatunk és még mindig adhatunk magunknak egy új esélyt. Az igazság szerintem az, hogy a szerelem nem vak és nem is csatamező, és nem a nap és nem a hold és minden egyéb ráaggatott közhelyek... Csak egy szó, amíg valaki meg nem tölti tartalommal. Az én életemben is van egy férfi, aki olyan érzéseket ébreszt bennem, amiről már rég nem is hittem, hogy lehetséges. Hála neki azt érzem, hogy a világ izgalmas és tele van csodával. És lehet, hogy sosem lesz Happy End a vége. Lehet, hogy fájni fog a lelkem, de ilyen az élet... És azt gondolom, hogy amíg az életünk nem ért véget, mindannyian megérdemeljük ezt az érzést, korosztálytól függetlenül... Tudom, hogy öregszem, de én még mindig tanulok. És a legnagyobb lecke amit az utóbbi időben megtanultam, hogy ne féljek boldognak lenni....