A barátnőm története.

A következő írás, történet nem az enyém. Egy nagyon kedves barátom és példaképem írta. Egy olyan ember, akit én mélységesen tisztelek azért, amit véghez visz, fájdalommal küszködve. Egy olyan harcos, aki előtt én magam is mélyen meghajolok... Sokszor az utolsó pillanatban ad nekem egy löketet, írásban telefonon vagy akár személyesen is, amikor feladnám, mindig van egy mondata, amiből tudom, hogy b@ssza meg, én még mindig szerencsés vagyok... "Benzinkút, a sorban elől egy idősödő ősz "Úr", a rendszám bediktálását 4-szer rontja el úgy, hogy kisétál a kocsihoz, megnézi, vissza és újra..., hiba, hiba, hiba... Elsétál mellettem minden alkalommal, ... látja, hogy ott állok én is. Ezután a következőt mondja a kúton dolgozóknak... " Már annyi eszem sincs, mint az összes magyar szőke nőnek együtt." Hátranéz és ezt mondja, nekem célozva a következő mondatot. "Pedig 2 diplomám is van..., mert nem vagyok én egy hülye valaki! De ahogy jönnek az évek úgy kopik az agyam az Önök szintjére." A barátnőm nem tiszteletlen az idős emberekkel szemben... Nekem már az Ő helyében tuti kinyílt volna a bicska a kezemben..., mert ez nálam már biztos, hogy kicsapta volna a biztosítékot... Úgy tudom, Ő nem szólt semmit..., csak magában mérgelődött... Este a következő mondattal zárta a posztját... "Ahogy Vologya barátom mondta mindig... "Aki lekezelő veled, az kerüljön még a kezeid közé, hogy egy életre megtudja mennyit is érsz!" (Ennek a mondatnak a jelentősége a posztom alján lesz olvasható) A barátnőm közben privátba tette ezt a posztot, ezért megkértem, hogy küldje el nekem, mert ennek pszichológiai tanulsága van. Nagyon is komolyan... A továbbiak a barátnőm megjegyzései, miután megkértem, hogy küldje át a posztot... "Az jutott eszembe, hogy nem kívánok neki rosszat, de valaki bántsa meg így őt jogtalanul, mint ő engem most itt .... Nem azért írtam le, hogy bárki mérgelődjön. Azért írtam le, hogy tudjátok.......lehet a nap ilyen próbával övezve ....akkor is tudunk jók lenni. Nem érek többet mint ő, csak sajnálom hogy olyan az élete.....hogy ilyen ember lett. Többre tartja magát olyanoktól akiket nem is ismer..... ezáltal kizárt az életéből rengeteg olyan embert, akik nagyobb kincsek sokaknál. Azt gondolom Ő a vesztes ebben az életben, és nem én...." Na és akkor a slussz poén a történetben, és erre írtam, hogy majd a poszt alján olvashatjátok... A barátnőm, akit az idős "Úr" lehülyézett, mert nő és szőke, majd mindezek ellenére csöndben maradt, egy nagyon jó és népszerű mentőrorvos, aki többek között az ország legnagyobb katasztrófájánál orvosként állta a helyét... A barátnőm számomra is és rengeteg ember számára egy igazi példakép, és nem csak mint orvos, hanem mint ember is... Büszke vagyok rá, hogy ismerhetem és innen messziről is olvashatom és szerethetem...