Sokszor felvetődik az a kérdés milyen vallású valaki, milyen felekezethez tartozik, és ez néha nálam is felhangzik. Hát az Istenhez, Allah- hoz, Buddhához vagy bárki máshoz történő kapcsolatom igen érdekes. Mivel az anyai ágon lévő családomban volt református lelkésztől kezdve minden, így engem is megkereszteltek. Sőt, mivel még gyerekkoromban nem volt ilyen kiterjedt világnézetem, a konfirmálásig is eljutottam, és a boldogító igent is egy református papnő előtt mondtuk ki, de kb. az én reformátusvallásom ebben ki is merült.
Szokták mondani, hogy zuhanó repülőn senki nem ateista, igen valószínű az én sem vagyok az. Először azt hiszem anyukám halálakor kérdőjeleződött meg bennem minden, amit hittanórán tanultunk, mert akkor már annyi rossz történt velem, hogy úgy gondoltam, ha van is Isten, az egy igen gonosz Isten, mert nem nézi, kire mennyi terhet ró.
Közben ismerkedtem az iszlámmal, és a Korán tanításai a mai napig mélyebben bennem vannak, mint a biblia, és igen behatóan tanulmányoztam az Iszlámot, és ha felnőtt fejjel választanék vallást, akkor valószínű azt választanám, bár a vallásosság ma már elég távol van tőlem. Lehet, hiszek egy Isteni jellegű lényben, amit nevezhetünk bárhogy, de nem hiszem el azt, amit a bibliában írnak. És bizony, ha az érdekeim úgy kívánják az ördöggel is hajlandó vagyok cimborálni.:) 24 éves koromba került az életembe Balázs, aki nagy hatással volt a mai istenszemléletem kialakításában. Hónapokig mosta az agyamat, az ezoterikus gondolkodásával, de én kinevettem. Emlékszem, abban az időben ment a Mátrix a moziban, amiből egy kukkot nem értettem, majd a második részét, már a férjemmel néztem meg, mert tetszettek az autós borulások, és egy évvel később a harmadik részében megértettem az egész filmet. És akkor kezdtem el barátkozni az ezotériával…
A tavalyi évem a barátaim derültségére, érdekesen alakult. Az ügyvédem elég vallásos, és kimozdított, cipelt magával ifjúsági gyülekezetbe, ahol végül is jól éreztem magam, bár az istenhez való hitem nem sokban változott…
Mindamellett, hogy életem jobbá tétele miatt felkerestem az isten házát, közben az ördöggel is lepaktáltam, és különböző ördögi és angyali segítségeket is magamhoz hívtam, miközben elindultam az új életem felé is.
Viszont, képes vagyok és mindig is képes voltam, (kövezzetek meg ha nem tetszik) akár személyesen a pappal is vitázni esküvőn, temetésen vagy épp, ahol egy asztalhoz kerülök vele a vallásról, a bálványokról, az akasztott emberről stb. Ja, és nem vagyok hajlandó olyan szobában aludni, ahol kereszt van az ajtó vagy ágy felett. Nekem ne lógjon akasztott ember felettem, miközben aludni akarok. Úgyhogy ha azt akarjátok, a papotok ne térjen ki a hitéből, sose ültessetek egy asztalhoz vele.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése