2009. július 7., kedd

A társkeresés I

Egy elvált, megcsalt, megbántott nő nehezen kezd újra bele a társkeresésbe. Nekem is eltelt egy jó idő, míg ki tudtam bújni a csigaházamból. Hosszú ideig küzdöttem a házasságért, és sokáig tartott, míg meggyászoltam. Igazából az első lépés a külvilág felé az volt, amikor lejöttem ide. Az első igazi randim a válásom után pedig egy gyermekkori diákmunkában megismert orvos sráccal volt. A mai napig nem tudom mi volt az oka, hogy nem folytatódott, de kár is keresni a magyarázatot… Talán még nem voltunk készen egy kapcsolatra, a srácot tisztelem és becsülöm. Őszinte és egyenes volt, ezért ezt itt ennyiben le is zárnám…
A második próbálkozás csúfos volt, egy barátom tanácsára felregisztráltam magam a duci nők társkeresőjére. Na, nem mintha én különös duci lennék, de igazából szoktam tükörbe nézni, tudom, hogy telt vagyok. Kis töltött galamb, ahogy magamat bírálom. Itt ismerkedtem meg Zozomával, egy Kecskeméti grafikus gyerekkel. Komoly kapcsolatot keresett, legalábbis a reglapján. Több randi után eljutottunk az ágyig is… Később derült ki, hogy elfelejtette megemlíteni, hogy otthon van egy élettársa, akivel 4 éve él együtt, és rajtam kívül még a fél internetes társkereső oldal nőit megdugta.
Arról pedig nem szólt a fáma, hogy emberünknek mindamellett, hogy nagyon oda volt magával, méretbeli problémái voltak és az ágyban sem volt épp a lepedők királya, bármennyire is ezt tartotta magáról. Aki azt mondja, hogy rá még nem volt panasz, az nézzen magába volt-e már olyan lánnyal, akit valóban kényeztetni kellett. De azért nagyon csúnyán átvágott nőket, de csak addig tehette, amíg ki nem tálaltam a társkeresőn. Azóta már mindenki látja az igazi arcát is.
És eljutottunk a jelenlegi helyzethez. Szintén egy társkereső oldalon ismerkedtem meg Zoltánnal, pesti belsőépítész, neki valószínűleg senkije nincs, csak épp a munka megszállottja. Háromszor mondta le a randit a munkája miatt, mikor besokalltam. Naponta órákig beszélgettünk skypon, sok dologban egyezett a meglátásunk, de egy idő után rá kellett ébrednem, hogy önző. Csak magával foglalkozik… Ahogy el is mondta, 100 km közöttünk a távolság, és ő most nem fog megengedni magának 100 km-t. És akkor úgy döntöttem, tovább lépek…
Egy szerencsétlen esetnek köszönhetően kint jártak nálam a helyi yard-ról. Az egyik rendőr elkérte a számomat és megnézte a weboldalamat is, majd megállapodtam vele egy üzletben. Sűrűbben jönnek a házam felé, és ezért bartelban kap a hátára heti egy masszázst. Igazából nem tudom minek köszönhető, hogy a srác vonzott. Nem a tipikus szépfiú, de nekem nagyon tetszett. És egyszer azt vettem észre, hogy msn-en beszélgetünk többek között arról is, hogy lehetne közöttünk valami… és lett… Igazából, ő megmondta, nem akar komoly kapcsolatot, és az ismerőseim által, meg néhány barátkereső oldalt megnézve, illetve az ismerősei között bóklászva rá kellett jönnöm, nem teljesen őszinte. Igazából van valakije, egy lány… Szóval ahogy egy ismerősöm mondaná, két helyre lógatja…
És ekkor, derült égből, előkerült újra a belsőépítész srác, és hirtelen naponta többször felhívott, keresett újból skypon és most már nem sokallta a távolságot. Sőt igazából napok óta látom, hogy hirtelen idővel is tele lett, mert napi többször bejelentkezik a neten. Csak ez megint az Ő önzőségét mutatja, nekem nem kellesz, mert messze vagy, de ne legyél másé sem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése