FONTOS MÉRFÖLDKŐ – A hallgatás mögött születik a diadal.

Sokan kérdeztétek az elmúlt időszakban, hogy mikor érkezik a harmadik kötet, a „Túl kellett mindezt élnem”. Most végre eljött a pillanat, hogy megosszam veletek: a könyv elkészült, és a történetem már a legjelentősebb hazai producerek és rendezők asztalán van, forgatókönyv-vázlatként. Amikor egy szerző évekig ír egy ilyen könyvet, nemcsak sorokat vet a papírra, hanem a saját húsbavágó traumáit éli újra. Újraéltem a bántalmazást, a 40 ceglédi betörést, a kettős stroke-ot, a gyötrelmes dialíziseket és azt az 51 napos lélegeztetőgépes poklot, ahonnan a nulláról kellett megtanulnom újra fogni, lépni és lélegezni.. Sokan kérdezik azt is tőlem, mit szólnak ehhez a rokonok, a vér szerinti család. Megmondom őszintén: fagyos csendet. Vannak, akiknek egyszerűbb nem felvenni a telefont, egyetlen sort sem írni, és úgy tenni, mintha nem léteznék. Mert a nyers igazság és egy túlélő ereje olyan tükör, amibe belenézni gyávaságból vagy bűntudatból nem mindenki mer. De megtanultam valamit az intenzív osztályokon és a kórházi folyosókon: az ember igazi családját nem a vérvonal határozza meg, hanem a szeretet és a tettek. Az én igazi családom az a sziklaszilárd barátom, István, aki autóba parancsolt, amikor fuldokoltam A legjobb barátnőm, Zsani, aki vonatok menetrendjével és a híres cukros Fantával küzdötte át magát az országon értem Az igazi családom dr. Gál Béla főorvos úr, aki az ébredésemkor a humorával hozta vissza a lelkemet és a veszprémi, sümegi, zirci, kanizsai, korányi gyógytornászok, ápolók, akik nem engedték, hogy feladjam. Ez a könyv és a készülő film nem azoknak íródott, akik „leszarják”, hogy élek-e. Ez a könyv Nektek szól: az Olvasóimnak, a Túlélőknek, a Harcosoknak, és mindenkinek, akinek ma éppen arra van szüksége, hogy elhiggye: a legmélyebb pokolból is van visszaút. .Köszönöm, hogy velem vagytok ezen az úton. A java még csak most következik!