Harrison Ford példát mutat...

Milyen közvetlen ez a Harrison Ford... Olvasgatom itt napok óta, hogy biciklis boltba ment, kávét főzött, mosogatott, fotózkodott, beszélgetett... Ugyanez azért nem mondható el minden hazai "sztárocskáról" Egyesek úgy el vannak telve maguktól, hogy pl csak oldalról lehet fotózni őket, mert szemből ekkora arccal nem férnek be a kamerába... A fiatalabbakra jobban jellemző, de az idősebbek között is megesik... Ellenben vannak nagyon is normálisok is közöttük... A múltkor együtt kávéztam egy benzinkúton a Kovács Ákossal. Hulla fáradtan ittuk a gépi kávét egy kútnál egy kör alakú asztalnál közösen. Elsőre le sem esett nekem, hogy Ő a gyerekkorom egyik kedvence, már percek óta beszélgettünk, mire eljutott a tudatomig, hogy kit is sodort mellém a sors... Jó, OK, nagyon régen volt már amikor előttem állva szavalta nekünk Petőfitől a Csokonai-t csak úgy mert unatkoztunk és fel akart vidítani minket... Az arcmemóriámnál meg már régen is a névmemóriám volt a rosszabb... Aztán Detre Annamária... Nos, vele pár éve együtt voltunk egy orvosi vizsgálaton és azóta a facen is ismerősök vagyunk. Nagyon édes, közvetlen és össze-vissza puszilgatott, amikor találkoztunk... Konkrétan a hangjáról ismertem fel. Egy tündér. Gregor Bernadett, nos nekem Ő az egyik személyes kedvencem, sokat dolgoztunk együtt, és bizony sokszor ültünk egy asztalnál. És évekkel később is megismert, nagyon közvetlen, nagyon jó fej és tényleg gyönyörű.. Aztán a volt tanárom Kiss Zoltán Zéró, a Karthágóból, na vele is bármikor le lehet ülni kávézni, teázni, dumcsizni, sőt órákig beszélgetni is... De egy-két olyan valaki, akiről nagyjából csak az utóbbi évek csináltak celebet, azok úgy fent hordják az orrukat, hogy nemcsak nem lehet velük leülni normális beszélgetésre, hanem még le sem ereszkednek hozzánk egyszerű "pór népekhez..." Pedig mi vagyunk, akikből élnek, mi megyünk a koncertjeikre, mi ülünk be a színházba és mi nézzük meg a filmjeikre, vagy nem... Lenne mit tanulniuk az idősebbektől.