Húúú, most büszke vagyok...

Egyik tanulónkról és munkájáról terjedelmes cikk jelent meg egy újságban... A városban ahol él és dolgozik (Tapolcán) mára elismerik szaktudását... Kicsit könnyezve olvastam, hogy az interjúban, amit vele készítettek, nem egyszer engem idézett, mint mestere szavait... Annyira jó volt, nem magamat visszaolvasni, hanem az, hogy ennyi idő után még mindig ilyen büszkén beszél arról, hogy nálam tanulhatott... Igazából ezek a legjobb visszajelzések nekem. Nem csak az, hogy visszajönnek és szájról-szájra adják az elérhetőségünket, hanem az is, hogy évekkel később még mindig meghajolnak azelőtt a tudás előtt, amit mi nyújtunk... Nagyon büszke vagyok arra, hogy ma rengeteg embernek a gyógyulásában segítünk együtt... Olyan jó érzés mindig, amikor évekkel később is felveszik a telefont volt tanulóink és felhívnak, tanácsot kérnek, ha elbizonytalanodnak, kiértékelünk közösen leleteket, és mindig tudok pozitív lökést adni, ha valahol elakadnak... Kiskunfélegyházán az első tanulóm, évekkel később is felhív... Nem csak azért, hogy elmondja élete legjobb hónapjait velem töltötte, amíg elvégzett minden képzésünket sorra nálam, hanem azért is, hogy elmesélje, hogy az általam tanított szaktudásnak köszönhetően, a szomszéd nénije pl, aki nem tudott menni egy stroke miatt, ma már átfut hozzá a süteménnyel... :) Képzeld el,futott,- mondja nevetve... :)Majd hozzáteszi, hogy "neked köszönhetően Kiskunfélegyházán is egyre több ember meggyógyul pl a gerincsérvből..." Vele örülök, majd kijavítom, "Ez már nem nekem köszönhető, hanem neked, meg annak a szakmai alázatnak, ahogy dolgozol és ahogy a páciensek, vendégek felé fordulsz. " Nagyon büszke vagyok és ezek a pozitív visszajelzések miatt sosem adjuk fel... Ezért indulunk el minden szombaton és vasárnap hajnalban az ország összes területén, és érünk haza késő este, hogy átadhassuk a tudásunkat. Hogy együtt segíthessünk.