Az én hősöm...

Az Unicum idei karácsonyi reklámja szerintem visz mindent... Az én hősöm az apukám címmel forgattak egy reklámot, melytől minden jóérzésű embernek könnybe lábad a szeme... A régmúlt karácsonyait vezeti vissza a mostani időkre, a gyerek-apa kapcsolatot felidézve... Nos, az én hősöm, az ANYUKÁM volt... Sokáig, azt gondoltam, valóban a nyuszi hozza a tojásokat húsvétkor... Nem gondoltam volna, hogy édesanyám éjjel fönt volt, hogy nekünk hímes tojást fessen, díszítsen, és kora hajnalban felkelt, hogy elrejtse a nagy kertben a tojásokat, csak azért, hogy mi húsvét reggelén megkereshessük őket... Ahogy sokáig azt is elhittem, hogy valóban a Mikulás csempészi az ablakomba éjjel a mikuláscsomagot, a csokikat... Mint ahogy hittem a Jézuskában is... Van is a húsvétról egy szívmelengető történetem, akkor unokatestvéreméknél töltöttük a húsvétot a határ szélén. Ott is volt tojás keresés, csokik, stb, de csak kedden értünk haza... Este rohantunk a kertbe keresve a tojásokat, de nem találtunk egyet sem... Emlékszem, sírtam, hogy minket elfelejtett a nyuszi, vigasztalhatatlan voltam... Anyukám pedig elmondta, hogy biztos tudta a nyuszi, hogy nem leszünk otthon, ezért később hozza a tojásokat... Képzelem most édesanyám mennyire fáradt lehetett, egész napos utazás után még fél éjjel fent volt, hogy tojást fessen nekünk és még hajnalban is felkelt, hogy reggel megtaláljuk a kertben... Pedig másnap dolgozni ment, nekünk meg iskola volt, de mégis. Nem akarta, hogy összetörjön a szívünk... Nagyon sokáig hittem a nyusziban, míg egyszer egy osztálytársam fel nem világosított, hogy anyukám volt a nyuszi... Ugyanúgy egy karácsonyi emlék... Nem emlékszem a karácsonyfa miképpen került be a lakásba, sosem láttam, mindig csak ott volt és együtt díszítettük fel... Nem emlékszem a Jézuskára sem, aki estére odatette a sok ajándékot, csak arra, hogy csillogó szemmel vártuk, hogy ezúttal mit hozott a fa alá. Vajon elég jók voltunk-e? És a később emlékszem a Jocóra, amikor mondta, lessük ki a Jézuskát, mert szerinte gyanús... És igen, így tudtam meg, hogy a szülők néha besegítenek az ajándékozásba... :) Szóval az én hősöm, az édesanyám volt, aki szebbé varázsolta játékosságával az ünnepeinket... :) Az első képen édesanyám a fehér ruhában látható, a második képen pedig ő volt aki felülről lehajolt a többiekhez... Sajnos édesanyám már nincs közöttünk, de nekem örökké a hősöm marad...