Nos, a kapcsolatunk nem indul épp zökkenőmentesnek.
A múlt héten egy igen bírásló és elmarasztaló cikket jelentettünk meg, ( én voltam a cikk írója) a helyi zsarukról.
A laskavfesztiválon történteket konstantáltam, jellegzetesen a saját stílusomban.
Majd utána megírtam a tűzoltós cikkemet, ami a szerkesztőségben is sikert aratott.
Ebből kiindulva a főszerkesztővel arra jutottunk tovább kellene folytatnom a mentőknél meg a rndőrségen.
Hát, veregettem meg a saját vállamat, rendben, a tűzoltókkal való munkát is elveztem, a többi sem lehet nagyon gáz...
Ebből kiindulva föltárcsáztam Ambrus Urat, a helyi yard vezetőjét.
Bemutatkoztam, majd az első mondata az volt hozzám, olvastam már Öntől, és egyértelműen utalt az aznap megjelent cikkemre.
Na, gondoltam, legalább nem kel bemutatkoznom, meg kiderült, hogy olvassa az újságunkat.:))
Persze kifejtette bizonyos nemtetszését a cikkemről, meg igazábó a hangnemről is, de nem mondott egyértelmű nemet a kérésemre.
Gyakorlatilag azt mondta, megnézi, hogy mit lehet tenni az ügy érdekében, meg ha lehet is róla szó, előfordulhat, hogy a kollégái azt mondják, "most szálljak ki az autóbál és keressek egy óra szabad elfoglaltságot, mert nem mutathatunk meg mindent."
Na ezután megkérdeztem megadhatom-e a számomat, ahol elérhet.
De Ő elmosolyodott és közölte, meg fog tudni találni.
Na most nem tudom, ez jót vagy nem jót jelent-e számomra, de a képzelőerőm beindult...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése