Egyik éjjel későn értem haza a munkából és nem találtam a cicámat. 8 éve meg van már legalább és mindig boldogan jött felém. Nagyon elszomorodtam, bár Cegléden egy viszonylag zárt környezetben élek, azért megfordult a fejemben, hogy történhetett vele valami. Hajnali 4-ig kerestem a Bedében a Rombolót és már sírtam, mert most már két éve Ő az egyetlen élőlény, akiért hazamegyek. Sokszor Ő tartotta bennem a lelket. Reggel 6-kor még a szomszédasszonyomra is rátörtem az ajtót sírva, hogy azt is mondják meg, ha elpusztult, ne titkoljanak semmit. Találtam nem messze egy állati tetemet, (valószínű macska volt) és már épp azon voltam, hogy hazaviszem és eltemetem, mikor őkelme reggel 9-kor szépen hazasétált, mint aki jól végezte dolgát. A másik szomszédom macskái között töltötte az éjszakát, és valószínű jót mulatott erőfeszítéseimen, ahogy megtalálni próbáltam. Persze másnap ecseteltem mindezt a kollégáimnak.
- Adok neked három másikat helyette.---jött Barbitól a megjegyzés.
- Valószínűleg mindenki bolondnak nézett a környéken, meg az összes kutya és szomszéd a barátod lett. –Toldotta meg Gyuri.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése