Már félig megírtam a harmadik könyvemet az utóbbi 7 év küzdelmeiről, a betegségekből való gyógyulásokból, de ma ahogy utazgattam, megfordult a fejemben, hogy félreteszem ezt a könyvet és belefogok egy másikba. Élő példával állt elő nekem az utóbbi hónapokban valaki azt megmutatva, hogy mit is jelent a hatalommal való visszaélés. Hogy hogyan válik egy jó emberből olyan emberré valaki, hogy gyűlöletet kelt másokban. Mi váltja ki egy férfiből, hogy lenézze a nőket, a korosztálya női tagjait is és megalázza Őket. Érdekes téma és ebből is lehetne írni... Találkoztatok már ilyennel? És most nem a politikai hatalomról beszélek, bár simán beleillik az is... A feltétel nélküli parancsvégrehajtás, a tekintélytisztelet és az alá-fölé rendeltségi viszonyok érdemtelenül megmászott szamárlétrái mellett nem fejlődhet egészséges társadalom. Manapság leginkább az orvostársadalomban megjelenő hűbérúri viszonyokban látszik a legjobban, de így volt ez a kádári diktatúra uram-bátyám világán alapuló országban és sajnos ezt éljük meg ma is a FIDESZ által teremtett "liberális államban" És hát igen, vannak akik belenyugszanak mindenbe és hagyják a megaláztatást és vannak akik nem... A vezetésoktató-mazsola viszonytól kezdve, a rendőr-sofőr viszonyon át, az oktató-hallgató viszonyokig, a hivatalnok és az ügyet intéző állampolgár mind-mind olyan hatalmi viszonyban állnak egymással, ami jelen világunkban több mint egészségtelen. Emberi méltóság? Ugyan már! Az emberi méltóságot és az alapvető állampolgári jogokat meg kell tanulni tisztelni. Amíg egy orvos nem tanulja meg tisztelni a NŐVÉREKET, akik nem hagyják, hogy hibát/műhibát kövessen el, mert ügyeletes orvosként felébresztik hajnali 3-kor, hogy rohanjon az ágy mellé, hogy mentse meg egy beteg életét, addig az az orvos sem érdemel tiszteletet. Egy nővér hamarabb észre fogja venni, hogy baj van, mint maga az orvos és a nővér fog telefonálni, hogy Doktorúr jöjjön, mert X beteg rosszul van... Ha ezt Te nem érted meg most, majd megérted akkor, amikor a másik oldalon a betegágyon leszel... Egy Doktornő barátnőm pár hónapja azt mondta. "Ági, nem az a csoda, hogy felálltunk mi ketten, példát mutatva mindenkinek, hanem az, hogy a kollégák még nem nyírtak ki minket."