Gyerekkori barátságok visszaköszönnek!

Autós iskolát kerestem néhány hete Cegléd belvárosában, és többek között elmentem a rendőrséggel szemben lévő Gyurinka és Morvai autós iskola mellett. Még el is gondolkodtam rajta, hogy Budakalászon a szomszédom Gyurinkáék voltak, de jót mosolyogtam. Akkor nem tudatosodott bennem, hogy a Gyurinka név sajátomhoz hasonlóan szintén nem egy sűrű név, mint a Kovács vagy a Szabó, így beiratkoztam egy másik autós iskolába.
Néhány napja kaptam egy levelet egy számomra addig ismeretlen lánytól az iwiw-en. Bemutatkozott, majd írta, félve ír nekem, mert nem tudja mennyire emlékszem rá. 23 évvel ezelőtt barátok voltunk. 23 éve???? Akkor 10 éves voltam. Azt írta együtt játszottunk a nagyikáéknál, nálunk és az utcán. Gyurinka Beának hívják. Akkor kezdett rémleni. Tényleg, volt ott egy unoka, de nem tudtam beazonosítani még mindig. Több levélváltás után kiderült, hárman voltak testvérek, két lány és egy fiú. És jöttek, jöttek az emlékek, hogy mennyire vártuk őket minden nyáron, hogy a Robit a bátyjukat mennyire utáltuk, mert nyafogós és árulkodós volt. Látom magam előtt, ahogy sunnyogott fölfelé a lépcsőn, hogy beáruljon minket.
Anyunak mindig mondtuk, hogy a Robit nem akarjuk átengedni, de ő azt mondta, vagy jönnek mindannyian, vagy egyik sem, így kénytelenek voltunk elviselni a szeszélyeit is. És akkor kiderült, ők Ceglédiek, bár a Bea már Pesten lakik szokott erre jönni.
Még másnap találkoztunk a Robival, meg is beszéltük átmegyek az ő iskolájába. A találkozásunk a következőképpen zajlott. Elhozatta magát a házamhoz, mert kipufogó szervizben volt az autója, és mikor kiszállt az autóból, csak néztük egymást, 23-25 év mindenképp ennyi, azóta nem láttuk egymást. Egyszerűen nem bírtunk betelni egymás látványával, én is meg akartam érinteni és ő is engem, csak öleltük egymást, mert nem gondoltuk, hogy mi egyszer még találkozunk, és a véletlenek összehoztak, egy városba sodortak minket. Egyszerűen alig bírtuk egymást elengedni, a kollégája mondta is, a 20 év, az mindenképp meglátszik, meg az is, hogy ez valóban gyerekkori barátság volt.
A Beával napi szinten msn-ezünk, és következő pénteken direkt miattam lejön Ceglédre, azt mondja a férje a végtelenül türelmes ember, már ki van akadva, hogy egyfolytában rólam, meg a gyerekkorunkról beszél neki. Hát igen, az még az az időszak volt, amikor becsöngettünk a szomszédba és beengedtek minket. Évekig minden nyarat együtt töltöttünk és most felnőtt korban, megszilárdulhatnak a gyerekkori barátságok.