Súlyos testi sértéses ügy újra.

Azt hittem az ítélettel lezárult életem ezen része örökre, és feledésbe merülhet, hogy valaha is a „Nagyszerű” Kómár klán tagja (bár sosem tartoztam oda) lehettem, de tévednem kellett. A súlyos testi sértéses ügy folytatódik. Egyik reggel barátnőm és ügyvédem levele fogadott, hogy az ügyész megküldte a fellebbezést nekünk. Kómár László fellebbezett felmentésért, és tárgyalást kértek. Az ügyész is fellebbezett, ő megalapozottnak találta azt, hogy feltárták a bűncselekményt, és jogosnak találta azt is hogy bűnösnek mondták ki, de a pénzbüntetés nagyságát sokallotta. Mondjuk meglepődtünk volna ha a volt férjem nem fellebbez, mert lesül a bőr a képükről, hogy a tökéletes Kómár család egyik tagja bizonyítottan bűncselekményt követett el,(sajnos nem egyedül abban a családban, de ez az első, hogy be is bizonyítódott) és erről lassan mindenki tudni fog. Felmentésért fellebbezett, és kérte tárgyalás tartását. Gyorsan mi is írtunk egy észrevételt, leírtuk, hogy a büntetés enyhítésére nincs szükség, mert ez nem olyan nagy összeg, amit a Kómár család ne tudna kifizetni és a fellebbezésük enyhítésre nem is terjedt ki, és a bűnösségéhez meg nem férhet kétség. És nem kérünk tárgyalást, bőven megelégszünk a tanácsüléssel, mert nincs hozzá megfelelő idegállapotom, hogy újra meg újra felidézzem a bíróság előtt miképpen ütlegelt.
Viszont az ügyvédem megnyugtatott, esélye sincs Kómár Lászlónak a felmentést elérni, mert az elsőfokú bíróság aggálytalanul állapította meg a tényállást, és felülmérlegelési tilalma áll fent. Azaz másodfok nem mondhatja ki ártatlannak, az ügyvédje kizárólag a pénzére utazik, azzal, hogy belevitte a fellebbezésbe. Igazából nem tudom kinek jutott eszébe a fellebbezés, volt anyósomnak vagy magának a Lacinak, (bár ennél több észt néztem ki a volt férjemből, de hát be kell látni, tévedtem, még annyi esze sincs, mint egy óvodásnak.) Nemhogy elfogadná a megállapított tényállást, és lapítana, és örülne, hogy talált magának egy retek gumicsizmás, suttyó roma lányt, aki elfogadja és amellett is rajong érte, hogy képes lett volna megölni a feleségét. Örülne, hogy ennyivel megúszta, ehelyett kockáztatja, hogy esetleg többet is kaphat. A tárgyalást meg ügyvédem szerint azért kérték, hogy felvonultassák a Lacit és bemutathassák milyen „rendes” ember. Nos, a felülmérlegelési tilalom az erősebb ebben az esetben, úgyhogy ügyvédem megnyugtatása mellett kijelenthetem, ő már ebben az ügyben nem mossa le magáról, hogy megvert. Csak az nyomaszt, hogy lehet megint sikerül felcipelnie Pestre tárgyalásra, és meg kell magamban újra bolygatnom azokat a szörnyű eseményeket, amiket a Kómár család miatt átélni kényszerültem az évek alatt, és addig sem tudom sajnos magamban lezárni és végleg eltemetni a földi pokol kínjait.

Most így elgondolkodva, lehet a fellebbezést a volt férjem új választottja a Roma család tagjai erőltették, mert belegondoltam, hogy ilyen kevés észt még volt anyósomból is nehezen nézek ki. Na nem minthogyha volt anyósom épp IQ bajnok lenne, mert ez azért a legnagyobb jóindulattal sem mondható el róla, de azért a pénzt nem dobálja feleslegesen, és kinézek annyit belőle, hogy egy megállapított tényállás és felülmérlegelési tilalom mellett belátja, hogy veszett fejsze ügyet hajszol. Úgyhogy tuti csak a Palásti tenyeres-talpas roma család (ők a volt férjem új választottjai, mert én és a kis családom nem voltak elég jók neki, NEKIK) ötölhették ki a fellebbezést, mert ez a húzás, hogy saját maga tegye a fejét a hóhérkötélbe, csak igen alacsony értelmi szinten élő emberek reakciója lehet. Sajnálom a volt férjemet, nem elég az anyja, aki egy bábként mozgatta egész életében és ebből csak akkor tudott kiszabadulni, akkor lehetett önálló élete, önálló gondolata, amikor velem élt, most otthon lakik és nemcsak az anyja mozgatja bábként, hanem az új nője és annak családja is. Szóval szánalomra méltó és ebből a beteg kapcsolatokból sosem fog többet kikerülni.