Megint társkeresésre adtam a fejem. Adoniszt keresem újfent.

Kiheverve az Adoniszos történéseket úgy döntöttem megint megpróbálkozom társkereső hirdetéssel. Ezúttal az internetet választottam vadászterületnek. A régebbi eseményekből tanulva ezúttal pontosan megfogalmaztam az igényeimet. Nektek is leírom, hátha van valakinek még ötlete mit is kellene beletennem, hogy ne menjen el újra az életkedvem a pasiktól. Szóval a bemutatkozás így hangzik. Olvassátok és okuljatok.... "Valaki egyszer azt mondta, a tipikus feleség vagyok.Hát nem jött be,nem vagyok épp háziasszony, bár remekül főzök, a lakásomon látszik, hogy élek benne. pont valamelyik nap olvastam egy mondást, "az unalmas nőknek makulátlan a házuk" Ebből kiindulva én nem vagyok épp unalmas.:)Valakit keresek az életemben, pontosan még nem fogalmaztam meg, ki is legyen, de az biztos, fel fogom ismerni, ha szembejön. Olyan embert, aki reggel mellőlem indul el dolgozni, veszi a táskáját és szórakozott mosollyal búcsút int nekem,én pedig remegő térdekkel ülök le, mert félek, hogy elveszítem, mielőtt igazán megismertem volna. Társat, kifejezetten társat keresek. Ha eddig eljutottál az már jó jel, mert az azt jelenti, hogy valóban érdekellek. Nos, hogy te is érdekelj engem a következő kritériumoknak kell megfelelned... Legalább 175 cm magas legyél, mert az alacsony pasik nem jönnek be. És bár nekem súlyfeleslegem van, dolgozom rajta és a szálkás izomzatú pasik tetszenek. Úgyhogy ne legyél túlsúlyos. A kopasz é a kopaszodó pasik taszítanak. Ha hiányos vagy rohadt a fogsorod, akkor is esélytelen vagy,mert az én szememben fontos a szép mosoly. Legyél korban hozzám illő, mert sem nálam sokkal idősebbekkel, sem sokkal fiatalabbakkal nem fogok randizni. Legyen fotó rólad a regeden, mert te szemmel választottál engem és, egyenlő eséllyel szeretnék indulni, azaz én is látni szeretnélek, hogy eldönthessem akarok-e válaszolni. Én nem hiszek abban, hogy ha megismered a belsőt nem fontos a külső. Csak akkor vagyok kíváncsi a belsőre, ha a külső megfogott. Ne legyél munkakerülő és mamakedvence sem. Ha 30 éves korod fölött még mindig az anyáddal élsz, akkor sürgősen gondolkodj el, mi is lehet a probléma, mert nálam esélyed sincs... "