Szóval mi is lenne a gond? Lehet túl nagy az igényem, de nagyon örülök neki, ha a pasas, akinek esetléegesen talán még tetszem is, meg Ő is nekem eltekintene a hazugságoktól.
Ó én balga, nagylelkűen beengedtem az életembe, az otthonomba,(többször is) majd úgy gondoltam, hogyha éppen nem is vagyok szerelmes, mert a válásom óta ez az érzés mintha nem alakulna ki olyan könnyen vagy épp sehogy bennem, azért egész jól érezzük magunkat együtt. Mindenesetre csütörtökön hajnalban a pasas hazaindult a gyermekéhez, majd vártam türelmesen három napot, hogy ugyan legalább eresszen meg felém egy telefont, hogy él-e. Semmi. A negyedik nap sem... Nem vagyok egy elkapkodós típus, így vasárnap délután küldtem neki egy sms-t, hogy "Élsz még?" és képzeljétek a pasas telefonja ki van kapcsolva... Először arra gondoltam, hogy talán nem ért haza épségben, de mikor ma beléptem arra a társkeresőre, ahol megismerkedtünk, akkor döbbenten konstatáltam, hogy bizony ott aktívan jelen volt, miközben engem úgy pattintott le, hogy elfelejtett bármit is mondani. Eddig elég intelligensnek tartottam magam, ahhoz, hogy megértsem, ha valakinek nem kellek eléggé vagy épp egyáltalán, fel tudom fogni a nemet is, de ez a pasas arra sem méltatott, hogy egyáltalán bármit is mondjon. Biztos ez elfogadható olyan nőnél, mint a volt felesége, aki állítólag (bár már elég hihetetlennek tűnik) tipikus pláza cica, de az én világomban, ahol nem mozog a nőnek a szája miközben olvas valahol többre számítunk. Természetesen ezek után írtam neki egy igen kedves levelet, majd odaírtam, hogy agyesz-bugyesz,a jövőben legyen boldog. NÉLKÜLEM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése