Évekig tanítottam a barátaimat és akik szeretnek engem arra, hogy úgy kell elfogadni mindenkit, ahogy van, mert hja megpróbáljuk megváltoztatni, akkor azt veszíti el, amit a leginkább szerettünk benne. Nos így van ez a rendetlenségemmel is. Emlékszem 20 éves koromban a Peti, akkori szerelmem azt mondta el sem tudná képzelni az életét velem már úgy, hogy ne lenne mindenhol papírzsepi, és a szokásos napi rumlim.
A volt férjem ezt megoldotta azzal, hogy kinevezett egy fotelt rumlis saroknak, meg két kosarat a könyvespolcon és ami zavarta azokat odaszállította, a többi helyen rend volt.
A barátaink meg azt tapasztalták, hogy kiírta a falra, hogy "Ahol szeretet van, ott rendetlenség is van, a tökéletes rend temetővé változtatná a világot."
Nos, ez meg is oldotta a helyzetet, soha többé nem akadékoskodott senki.
Mióta elköltöztem Ceglédre azt kell tapasztalnom, hogy a barátaim kritizálnak. A vendégek elfogadják a rumlimat, a barátim meg megjegyzéseket tesznek a sajátságos rendemre.:)) Úgyhogy ma drasztikus megoldást tettem, Ceglédre is kiírta a fenti idézetet. Fogadjatok már el úgy, ahogy vagyok, hiszen 10 éve erre tanítalak titeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése