Megfáztam, persze itt Cegléden érdekesen álltak az orvosok a dologhoz.

Szóval már másfél hete hasmenéssel indult a betegségem. Először arra gondoltam valami ételmérgezés lehet, de másnapra jelentősen megnőtt a lázam. Közel 40,00 C fok. Itt már gondoltam inkább valami vírus. Elmentem a háziorvosomhoz, fölírt antibiotikumot, majd mehettem haza. Eltelt néhány nap, közben iszonyúan fájt a torkom, (a hasmenés közben elmúlt), de a lázam folyamatosan 39,00 C fok fölé ment, és gyakorlatilag képtelen voltam láz és fájdalomcsillapítókkal, hűtőfürdőkkel levinni 39 alá a testhőmérsékletem. Pedig a hideg vízbe töltöttem a napjaim nagy részét. Aztán egyik este úgy gondoltam, már elég meg már a láztól fájt mindenem, zsibbadtam, kihívtam az ügyeletes orvost. Nagy megdöbbenésemre az ügyeletes doki megállapította, hogy húgyhólyaggyulladásom van. Megkérdeztem tőle, hogy ugyan ezt mire alapozta? Mert nem kell sűrűn pisilnem, nincs véres vizeletem(igaz kicsit fáj a hasam, de az a láztól meg az egész napi rosszullétnek betudható,) de jobban fája torkom meg fáj a fülem és váladékozik a jobb szemem. Esetleg nincsenek-e inkább a tüneteim ez utóbbiakkal kapcsolatban? De Ő csak ragaszkodott az álláspontjához, hogy nekem húgyhólyaggyulladásom van. Azt javasolta szedjek kalmopyrint, meg feküdjek, attól jobban leszek. Megkérdeztem esetleg a lázamra nem adna-e valami injekciót, mondjuk algopirint, de mondta maradjak a hűtőfürdőnél, mert az Algopirin az roncsolja a belső szerveket, meg különben is, én mára már bevettem a lázcsillapító adagomat. Mondtam neki, hogy köszönöm a nagy segítséget, és inkább adja vissza az iskolapénzt, mert nekem már volt húgyhólyaggyulladásom többször is, de ez nem hasonlít rá. Néhány óra múlva elment a hangom is. Most már eléggé elkeseredtem, hiszen mennem kell Kecskemétre kedden az autóért és szombaton délután nem tudtam beszélni. Na, gondoltam megvárom a váltást és elmegyek az ügyeletre. Kedves barátom este bevitt a rendelőbe. Mondom a dokinak, hogy a kollégája néhány órával ezelőtt nálam húgyhólyaggyulladást diagnosztizált így ránézésre, de nekem baromira fáj a torkom, mint hallhatja nincs hangom be van gyulladva a szemem és a fülem is. Erre értetlenül állt velem szembe, meg is kérdezte tőlem, hogy mire alapozta a kolléga a diagnózist. Mondtam neki, nem tudom, de most már jó lenne kicsit jobban lenni. Így végre kaptam valami baromi erős antibiotikumot, és mára már van hangom. A lázam is lemet, a torkom még fáj, de a gyógyulás útjára léptem.