Nagyon sok barátom, ismerősöm veregette meg a vállam képletesen és mondták el nekem, hogy nagyon büszkék rám, hogy ami mögöttem van betegségek és küzedelem az életemért felálltam, ölbe vettem a kiskutyámat, magam után húztam a bőröndömet, majd 49 évesen elindultam Németországba. Többen fel is hívtak, hogy elmondják nekem, hogy a bátorságom számukra is erőt adott a változtatásra. Sosem gondolták hogy én ilyen tökös leszek és megyek megállíthatatlanul. 49 évesen nem csak országot váltottam, hanem hazát is. Elköszöntem mindenkitől, aki az elmúlt években/évtizedekben ott volt mellettem, majd útnak indultunk Fidóval. Tudnotok kell, hogy nem önfejűségből döntöttem, én az Orbán-rezsimből menekültem. Elegem lett, gyomorgörcsöm volt már minden nap. Undorodtam a magyarországi politikai helyzettől. Demokráciát szeretnék a szülőhazámban, és nyugati fizetést. Megbecsülést mind anyagilag, mind emberileg. Most úgy gondoltam, hogy elmondom nektek, hogy jól vagyok. Minden rendben. Nem ülök a faxgép mellett (nincs is faxgép) és nem éhezünk, ahogy Schmidt Mária képzeli... 2026 áprilisában szavazni fogok a TISZA Pártra és őszintén hiszek benne, hogy az orbáni maffiát börtönbe kell zárni.