Az emberek elfeledik, amit mondasz, de azt nem felejtik el, ahogy attól érzik magukat. Az emberek jelenleg azt érzik, hogy Orbán behozná ide az oroszokat és simán lelövetné őket. A félelem és szeretet sosem jár együtt, ha választani kell a kettő között Orbánék és minden diktátor szerint sokkal jobb, ha az emberek félnek. Ezért riogatnak évek óta háborúval, meg Brüsszellel, meg most épp óriásira növő rezsivel, holott akinek van egy kis esze, pontosan tudja, hogy a rendszerhasználati díjat, MINDIG a kormány emeli. Minden idők leghatásosabb politikai hirdetése a Százszorszép volt. Ez nyerte meg Johnsonnak Amerikában a választást, pedig csak egyetlen egyszer ment le. A Johnson kampánya által megrendelt és csak egyszer, Johnson 1964-es, Barry Goldwater elleni elnökválasztási küzdelme során sugárzott reklám a választási propaganda ikonikus darabja maradt, amely a nukleáris megsemmisüléstől való hidegháborús félelmet a média és a reklámok egyre ravaszabb világával fonja össze. Persze ez nagy hazugság volt. És ugyanezzel a hazugsággal próbálkozik most Orbán is. Az emberek arról döntöttek, hogy megmentik a földet, vagy meghalnak. Na, hát akkor sem a legélesebb késből alakultak Johnson választói. Ahogy most sem ezek a nagy harcosok klubja. Nos, amikor az emberek reményre vágynak, mindig az új arcot választják. Erre van itt nekünk Magyar Péter. Ő adja a reményt. Ha bedőltök Orbán hazugságának és féltek, akkor hadvezért akartok, de megsúgom, Orbán hadvezérnek is alkalmatlan, főleg, hogy már súlyos elmebetegség tünetei is kiütköznek rajta. Magyarország válságban van. Gazdasági és erkölcsi válságban is. Nekünk olyan ember kell a miniszterelnöki székbe, aki nem fél kiállni az emberek elé. Nem védeti magát kordonnal, meg 40 testőrrel, hogy megadja nekünk a reményt, hogy egy jobb élet elérhető. Olyan ember kell, aki nem riogat háborúval. Nekünk magyaroknak nem kell Orbán félelemkeltése, hazugsága. Ne féljetek!

Anyám forradalmár volt Mosonmagyaróváron 1956-ban. Ezt az információt én is csak 3 éve tudtam meg, mert nagyon jól titkolták. Apámra emlékszem, hogy vitte a táblát, hogy "Ruszkik Haza" Nekem sosem volt olyan tervem, hogy forradalmár legyek. Bennem nem öröklődött ez a harcias vér. De ha mégis erre kerül a sor, akkor gondolkodás nélkül ott leszek én is. Omlik össze a Fidesz. Imádom nézni. Zuhan a nyomás, ami működőképesen tartotta a gépezetet és egyre kisebb az ereje. Láttad, ahogy Caramel a sźinpadról elküldte őket a fenébe? És láttad Hajóst, ahogy elküldi Nagy Ferót? A TV2-n? Molnár Áron Instagram videói megvannak? Tibi atya? A nő, aki felkérdezte Lázár Jánost? És a másik hely, ahol nem engedték megszólalni? Megtört a varázs. A Fidesz mögötti társadalmi támogatottság a szemünk előtt porlik el. A korábban sebezhetetlen páncél elkezdett horpadni, repedni, szétesni. Amikor a pár éve még mellettük kampanyoló Caramel kiáll egy színpadra és felvállalja, hogy innentől pária lesz a rendszer szemében, hogy majd az ő beleinek is teknőt hoznak a következő fellépésére, ha egyáltalán meg lesz tartva... ... akkor látnod kell, hogy vége van. A pohár betelt. Annyira vállalhatatlanná vált ez a proletár-agresszió, a menczerek, megafonosok, magamutogató Fidesz-celebek arcpirító pofátlansága, hogy valamire való ember már nem tűrheti. De az igazi ok, hogy az emberek zsebe fáj és ettől rátalálnak az eszméikre. A nemzetközi helyzet nagyot fordult Trump megválasztásával, és ez új irányba fordította a kicsi magyar hajót. Mindenki tudja, hogy ez most a finis. Ha most nem sikerül, aki tudja, el fogja hagyni a hajót és Magyarország szellemi helyét sóval szórják be. De a varázs megtört. A gát még nem szakadt át, de már reped. És ha kiárad a Tisza, nem lesz, ami akadályt állítson többet elé. El fogja mosni a mocskot.

Sziasztok. Mutatok nektek valamit. Ez az én családfám. Heteket dolgoztam rajta. Sikerült megtalálnom apai ágon az egyik oldalon a dédnagyszüleimet. Anyai ágon pedig szintén az egyik oldalon a üknagyszüleimet. Sajnos a rendszer nem engedte egyben a kifotózását, így képekből raktam össze. Remélem sikerült mindenkit nagyjából pontosan beilleszteni. Még lehetne lefelé haladni egy generációt, de már azokat a gyerekeket nem ismerem. Mária Terézia rendelte el a kötelező anyakönyvezést 1750-ben, annál feljebb sajnos nem lehet jutni. Viszont ami fontos, nagyon hálás vagyok Kertész Béla Kertész Tanárúrnak, aki távolabbi unokatestvérem, hogy anyai ágon besegített nekem egy kicsit. Ő találta meg az üknagyszüleimet. Nagyon élveztem a családfakutatást, mindenkinek szeretettel ajánlom, mert ebből sok mindent megtudhat az ember saját magáról is. És nagyon jó volt a Bélával is beszélgetni erről.

Kaptam egy nagy családfát, egy idősebb anyai ágon lévő rokonom állította össze. Nagyon szuper, napok óta tanulmányozom és próbálom kiegészíteni az én felmenőimmel, és az apai ággal... Régen talán már említettem, hogy az apai ágon lévő Karcagon élő unokatestvéreimmel felvettem a kapcsolatot és akkor szembesültem azzal, hogy én ismertem az apai dédnagymamámat és a dédnagypapámat.... Emlékszem gyerekként sokat jártunk ki hozzájuk Nagyszalontára, de még nagyon kisgyerek voltam, így akkor nem tudatosodott bennem, hogy Ők voltak a dédszüleim. Pedig élénken van bennem egy beszélgetés, amikor Etus néni meglepett minket egy piros garbóval, ez volt az első garbóm és imádtam... Álltam a szekrény előtt és megkérdeztem tőle, hogy Ő a nagymamám anyukája. És akkor azt mondta, hogy Ő nem a nagymamám anyukája, hanem a nagypapámé, akit én már nem ismerhettem. És akkor persze tovább értetlenkedtem, hogy akkor Ő az anyukám nagymamája. És akkor mosolygott, majd azt mondta, hogy nem, Ő az apukám nagymamája. Gyerekként nekem ez egy bonyolult családi kapcsolatnak tűnt, de most, hogy egészítem ki a családfámat így már a dédszüleimet is fel tudtam rakni. Bár sem születési időt sem halálozási időt nem tudtam megjelölni, de ma már örömmel tettem föl, hogy a dédnagymamámat, akit én ténylegesen megismerhettem még gyerekként és tudom, hogy nagyon szeretett minket, Pusztai Etelkának, Etus néninek hívták. Van még egy emlékem róla. Tőle kaptam gyermekként egy hófehér eredeti báránybőr bundát...

Van egy fokföldi ibolyám. Régebben kaptam egy kedves vendégemtől. De nekem még soha életemben nem maradt meg fokföldi ibolyám, de ez a virág most nagyon szépen kibokrosodott. Úgy látszik jól érzi magát az ablakban. Még nem virágzik és nem tudom mivel tudnám rávenni, hogy most már igyekezzen kivirágozni, de láthatóan gyönyörű cserepessé fejlődött.

Nagy baj van ebben az országban! Egy női beszélgető csoportban egy kérdező ír, hogy nem volt kihívó az öltözéke mégis megesett vele, hogy bántalmazták fényes nappal. A legtöbb nő válasza annyi hogy “miért öltözködtél úgy”, “biztos k*rvás volt a megjelenésed”, “magadnak köszönheted”… Lányok/Nők már bocsánat, de mi a fasz van? Hol van az összetartás? SOHA, ismétlem SOHA NEM A NŐ ÖLTÖZÉKE A FELELŐS A FÉRFI ÖNKONTROLJÁNAK TELJES HIÁNYÁÉRT! Amikor egy férfi azt mondja: "miniszoknyát vettél fel, mégis mire számítottál?" ehhez hasonló "intellektuális" összekacsintós, "mi férfiak tartsunk össze" reakcióval intik le általában azokat, akik fel merik vetni a szexuális zaklatás fogalmát. Ha ebből a gondolkodásmódból indulok ki, akkor elmondhatom, a bűnös miniszoknya képes saját magát levenni, leszakítani, de minden bizonnyal a pikáns e-mailek írásáért, a férfiak nemiszervéről küldött fotókért is, a fizetésemelést lebegtető légyottra invitálásért is a szoknyák a felelősek. Ez az absztraktnak tűnő konzervatív gondolkodás jellemzi a magyar társadalom hozzáállását. Pont erről írtam a második könyvemet. Aki esetleg még nem olvasta, megvásárolható e-bookban.