Akkor egy tegnapi személyes történet... Tegnap este kint voltunk több önkéntessel az állomáson. Az egyik kora esti vonatról nagyon sok menekült szállt le, Pestre akartak menni, nem volt jegyük. Sőt, szombat délutánhoz híven Cegléden pénzváltó sem üzemelt, így mi váltottunk eurót... Nagyon sok gyerek volt, vagy 15 20 gyermek, és közöttük legalább 12 nagyon picike, olyan 3 év körüli... Szíriából érkezett Kurd család... A gyerekek tündérien csibészek voltak, a nagy szemekkel, ahogy néztek ránk, turkáltak a csomagok, ruhák között, többször vissza szaladtak, megsimogattak minket, Julikába belekapaszkodtak... Szóval, arra a közel másfél órára, amit velünk töltöttek, felszabadultak voltak... Átkísértük őket a 7-es vágányra a vonathoz, puszikat dobáltak nekünk, szíveket rajzoltak... Az egyik fiatal srác elmondta, hogy Ők abból a faluból jöttek, amelyben a híradások szóltak a múlt héten, hogy a lakosság visszafoglalta az Iszlám Államtól a falut, nagy harcok voltak. Ő például elveszítette a bátyját, megölték őket... Késett a vonat, így még beszélgettünk velük, amikor a hátam mögött álló vasútőr megjegyezte... -Ágnes, régen láttalak. -Innen ismerjük egymást?-fordultam hozzá. -Dehogy-nevetett, még 2010-ben, mikor ellopták a kocsid, akkor sokat stoppoltál, és amikor láttalak, akkor felvettelek.... grin hangulatjel Egyébként nagyon jó az, hogy itt vagytok hetek óta az állomáson, mert a menekültek itt maradnának Cegléden mindenfajta információ nélkül, ha nem segítenétek nekik. " Szóval a sok MÁV-os, vasútőrös rossz sztori után, ez egy igen jó hozzánk állás volt.

A Minikém

Ő a Minikém... Annyira megbízható, hogy még soha sehol nem hagyott cserben... Egy igazi társ az országúton. Ha pasi lenne, tuti hozzá mennék... Kicsit nyöszörög néha, kicsit zörög, kicsit rozsdás itt-ott,de mindenhonnan hazavisz...

Bolondok városa...

Nos a következő történetet csak nektek mesélem el, mert a facebook-os oldalamra sem írtam ki, annyira gáz... Szóval van az alföld elején egy város, ahol sokkal több a sült bolond, mint egy 5-ször akkora városban, vagy akárcsak Pesten... Például ott van a hölgy, aki megy az utcán és folyamatosan beszél... Istenhez... Régen csak köszöngetett, fűnek-fának, de mára már egyfolytában dumál..., FOLYAMATOSAN, értitek? Akkor ennek a hölgynek van egy férje, aki pár éve (mondjuk kb 8) kiköltözött a kórház mellé egy Suzukival... Mindig ott van, mert képzelt beteg.... :D :D Régen a sürgősségin lakott, de kipaterolták... És akkor ismerkedjetek meg a helyi lelkésszel... (meglátásom szerint ezeknek agyukra ment a vallás) Nos, a lelkész, beállt a rendőrség mellett egy éjjel a szökőkútba, két sörrel a kezében és egyházi énekeket énekelt. :D :D :D Alig volt matta részeg. :D :D :D A haverja meg ült a szökőkút szélén és hallgatta... Na, mindez egy alföldi kisvárosban....

Voltam ma Bory-várnál.

Jó rég írtam nektek..., de igyekszem ezentúl megint többet írni, mert a facebook-os oldalamat átállítottam, hogy csak az ismerősök lássák. Mindenkinek csak ajánlani tudom, ha Székesfehérváron jár, irány a Bory-vár. :) A lustáknak is, azoknak is, akik azt gondolják, hogy a számítógép előtt van az élet.. Nos, ez nem így van, azok az emberek elfelejtenek élni... Jómagam minden hétvégén úton vagyok valahová az országba... Mondjuk jó lenne hozzá megtalálni a társamat, aki elég kalandvágyó, hogy elkísérjen...