2013. június 12., szerda
Hogy ti se maradjatok le hűséges olvasóim a cikkemről Sátorgát az én szemszögemből
http://cegledipanorama.hu/index.php/magazin/interju/2018-ceglédi-találmánya-a-sátorgát.html
Hogy hogyan találkoztam a sátorgáttal?
Az unokatestvérem szerelme a feltaláló. Már annyira kiábrándult, hogy semmibe veszik Magyarországon, elutasítják, holott nekünk csinálta a gátat, hogy már nem is akart ide egy darab csavart sem letenni.
Ekkor álltam elő azzal az ötlettel, hogy had próbáljam meg én. Had szivárogtassak, had adjam el, én a gátat.
Először az Indexnek ajánlottam föl, hogy megírhatja az anyagot, gondoltam így árvíz előtt lecsapnak rá a városvezetők. Rájönnek milyen jó dolog, és megmenthetik vele a lakosságot a Gemenci erdő állatállományát, stb... Még arra is vetemedtem, hogy levelet írtam személyesen a városvezetőknek, hogy hamarosan itt a víz, van ez a nagyszerű találmány, nem is kell messzire menni, csak egy utánfutóval Ceglédre, ugyan vegyék már meg... Igen egyoldalú levelezéseim voltak, a többség válaszra sem méltatott, de aki igen, az is elutasított... Fél téglával verték a mellüket, hogy megoldják.
Nos..., megoldották...
Jött a víz és hívták a Pistit, hogy most azonnal kell a gát, de Ő sajnos nem varázsló, mivel nem rendelték meg, és a sufniban sem volt belőle raktárkészleten, így nem tudott rendelkezésükre állni
Aztán leültem és lekörmöltem a fenti cikket...
Tanulságként remélem elég arra, hogy az őszi meg a jövő tavasz árvizet megfontoltabban és felkészültebben várja az ország.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése