2013. június 12., szerda

Hogy ti se maradjatok le hűséges olvasóim a cikkemről Sátorgát az én szemszögemből

http://cegledipanorama.hu/index.php/magazin/interju/2018-ceglédi-találmánya-a-sátorgát.html Hogy hogyan találkoztam a sátorgáttal? Az unokatestvérem szerelme a feltaláló. Már annyira kiábrándult, hogy semmibe veszik Magyarországon, elutasítják, holott nekünk csinálta a gátat, hogy már nem is akart ide egy darab csavart sem letenni. Ekkor álltam elő azzal az ötlettel, hogy had próbáljam meg én. Had szivárogtassak, had adjam el, én a gátat. Először az Indexnek ajánlottam föl, hogy megírhatja az anyagot, gondoltam így árvíz előtt lecsapnak rá a városvezetők. Rájönnek milyen jó dolog, és megmenthetik vele a lakosságot a Gemenci erdő állatállományát, stb... Még arra is vetemedtem, hogy levelet írtam személyesen a városvezetőknek, hogy hamarosan itt a víz, van ez a nagyszerű találmány, nem is kell messzire menni, csak egy utánfutóval Ceglédre, ugyan vegyék már meg... Igen egyoldalú levelezéseim voltak, a többség válaszra sem méltatott, de aki igen, az is elutasított... Fél téglával verték a mellüket, hogy megoldják. Nos..., megoldották... Jött a víz és hívták a Pistit, hogy most azonnal kell a gát, de Ő sajnos nem varázsló, mivel nem rendelték meg, és a sufniban sem volt belőle raktárkészleten, így nem tudott rendelkezésükre állni Aztán leültem és lekörmöltem a fenti cikket... Tanulságként remélem elég arra, hogy az őszi meg a jövő tavasz árvizet megfontoltabban és felkészültebben várja az ország.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése